2011. december 28., szerda

Minimálbér, garantált bérminimum

Minimálbér, garantált bérminimum
2011.12.28.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához 

Minimálbér
30%
30-ad rész
1998.01.01-1998.12.31.
19.500,-Ft
5.850,-Ft
195,-Ft
1999.01.01-1999.12.31.
22.500,-Ft
6.750,-Ft
225,-Ft
2000.01.01-2000.12.31.
25.500,-Ft
7.650,-Ft
255,-Ft
2001.01.01-2001.12.31.
40.000,-Ft
12.000,-Ft
400,-Ft
2002.01.01-2003.12.31.
50.000,-Ft
15.000,-Ft
500,-Ft
2004.01.01-2004.12.31.
53.000,-Ft
15.900,-Ft
530,-Ft
2005.01.01-2005.12.31.
57.000,-Ft
17.100,-Ft
570,-Ft
2006.01.01-2006.12.31.
62.500,-Ft
18.750,-Ft
625,-Ft
2007.01.01-2007.12.31
65.500,-Ft
19.650,-Ft
655,-Ft
2008.01.01-2008.12.31.
69.000,-Ft
20.700,-Ft
690,-Ft
2009.01.01-2009.12.31.
71.500,-Ft
21.450,-Ft
715,-Ft
2010.01.01-2010.12.31
73.500,-Ft
22.050,-Ft
735,-Ft
2011.01.01-2011.12.31
78.000,-Ft
23.400,-Ft
780,-Ft
2012.01.01-től
93.000,-Ft
27.900,-Ft
930,-Ft
1999. január hónapban 19.500,-Ft-ot,
2000. január hónapban 22.500,-Ft-ot,
2001. január hónapban 25.500,-Ft-ot,
2002. január hónapban 40.000,-Ft-ot,
2004. január hónapra 50.000,-Ft-ot,
2005. januárban 53.000,-Ft-ot,
2006. januárban 57.000,-Ft-ot,
2007. januárban 62.500,-Ft-ot
2008. januárban 65 500,-Ft-ot,
2009. januárban 69 000.-Ft-ot,
2010. januárban 71 500.-Ft-ot kellett alapul venni.


Társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége megállapításához

A minimálbér összege
30-ad része
1999.02.01-2000.01.31.
22.500,-Ft
750,-Ft
2000.02.01-2001.01.31.
25.500,-Ft
850,-Ft
2001.02.01-2002.01.31.
40.000,-Ft
1.333,33 Ft
2002.02.01-2004.01.31.
50.000,-Ft
1.666,67 Ft
2004.02.01-2005.01.31.
53.000,-Ft
1.766,67 Ft
2005.02.01-2006.01.31.
57.000,-Ft
1.900,00 Ft
2006.02.01-2007.01.31.
62.500,-Ft
2.083,33 Ft
2007.02.01-2008.01.31
65.500,-Ft
2.183,33 Ft
2008.02.01-2009.01.31.
69.000,-Ft
2.300,-Ft
2009.02.01-2010.01.31.
71.500,-Ft
2.383,33 Ft
2010.02.01-2010.12.31
73.500,-Ft
2.450,-Ft
2011.01.01-2011.12.31
78.000,-Ft
2.600,-Ft
2012.01.01-től
93.000,-Ft
3.100,-Ft
2001. február 1-jétől a havi járulékalap kiszámításánál
naptári napi kerekítést használni nem lehet,
csak a tárgyhónap járulékalapjának összegét szabad kerekíteni
(pl. járulékfizetési kötelezettség  2007.03.17-2007.03.31-ig:
15 x  2.183,33  =  32.749,95  kerekítve 32.750,-Ft).
A garantált bérminimum összege*
30-ad része
2011.01.01-2011.12.31
94.000,-Ft
3.133,33 Ft
2012.01.01-től
 108.000,-Ft
 3.600,-Ft
*a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén
Minimum-járulékalap összege***
30-ad része
2006.09.01-2006.12.31.
125.000,-Ft
4.166,66 Ft
2007.01.01-2008.01.31.*
131.000,-Ft
4.366,66 Ft
2008.02.01-2009.01.31.*
138.000,-Ft
4.600,-Ft
2009.02.01-2009.12.31.**
 143.000,-Ft
 4.766,66,-Ft
*2008.01.01-től a minimum-járulékalap mint fogalom meghatározást felváltotta a minimálbér kétszerese.
**2010. január 1-jétől a minimálbér kétszeres összegét felváltja a tevékenységre jellemző kereset, ami a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, ennek megfelelően vállalkozóként eltérő összeget jelenthet.
*** 2011. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont szerinti minimálbér, amely a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, azonban, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, garantált bérminimum havi összege,

NAV

2011. december 20., kedd

Áfa kulcs változásának átmeneti szabályai

A mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendő ügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

2012. január 1-jétől az általános adókulcs mértéke 27%-ra növekszik, 25%-ról. A visszafelé számított adókulcs 21,26%-ra változik.

Főszabályként az új emelt értékű adókulcsot arra a teljesítésre kell alkalmazni először, amely esetében az adófizetési kötelezettség 2012. január 1-én vagy azt következően keletkezik.

Részteljesítés esetén az egyes részek eltérő adókulccsal adóznak, ha az egyes részek teljesítési időpontja két eltérő évre (2011., 2012. évek) esik. Lényeges, hogy amennyiben részteljesítésben állapodnak meg a felek, akkor a végteljesítésnél kiállított számlában csak az utolsó részteljesítés ellenértéke szerepeljen. Nem tilos a végteljesítésnél a teljes vételárat szerepeltetni a számlán, de ekkor a részteljesítések ellenértékét vissza kell venni a végszámla adóalapjából, a részek visszavételét az előlegnél taglaltak szerint kell megvalósítani, ha a rész és végszámla eltérő adókulccsal adózó időszakokra esik.

Az előleg problémaköre minden adókulcsváltozásnál előtérbe került. Konkrét speciális rendelkezés nem került megfogalmazásra a jogszabály tervezetben az előleggel kapcsolatban, azonban, mondhatni, hogy a korábbi változások jogalkalmazási/jogértelmezési gyakorlata töretlen a kérdéskörben. Az előleghez konkrét teljesítési időpontot rendel a jogszabály. Az adófizetési kötelezettség a pénzösszeg tényleges átvételekor, vagy a teljesítésre kötelezett bankszámláján történő jóváíráskor keletkezik. Mivel az áfa törvény fő szabályként leszögezi, hogy a teljesítés időpontjában érvényes adómértéket kell alkalmazni, és az előlegnek külön teljesítési időpontja van, így ha az előleget 2011-ben veszi át a teljesítésre kötelezett, akkor 25% adót kell utána fizetnie. Ha a végteljesítés már 2012-ben történik, úgy az előlegre jutó adót nem kell korrigálni, kizárólag az előleg feletti ellenérték adózik az emelt adókulccsal. Például ha az ingatlan adás-vétel során 2011-ben átadásra kerül 1 M Ft előleg és az ingatlan vételára 10M Ft+áfa, akkor az átvett 1M Ft után 200.000 Ft áfát (25%) kell fizetni, és a fennmaradó 9.200.000 Ft adóalap után kell csak 27%-os adót fizetni, 2.484.000 Ft-ot. A végszámla kiállítása az eddigi adókulcs változások során tapasztaltak szerint mindenkinek problémát okoz, és a számítógépes szoftverek, az előre programozott algoritmusaik miatt nem képesek kezelni a problémakört. E végszámlák kiállítását nem tudjuk a szokásos módon végrehajtani, jelen példában szereplő ügylet esetében a végszámla sorai a következőképpen néznek ki:         


Adóalap
Adókulcs
Adó
Ingatlan vételár
10.000.000

-
Le: előleg
-800.000

-
Fennmaradó vételár
9.200.000
27%
2.484.000

A problémát az okozza, hogy a számlán az adót és az adókulcsot fel kívánják tüntetni mind a teljes vételár sorában, mind az előleg sorában, azonban ekkor matematikailag nem jön ki a jó végeredmény a harmadik sorban, hiszen az ingatlan teljes vételára nem egy adott adókulccsal adózik. Vagyis helyes megoldás az, ha a teljes vételár és az előleg soraiban csak adóalapot szerepeltetünk. Kizárólag a fennmaradó vételár esetében töltsük ki a számla minden oszlopát.

Ha valakinek problémát okoz, hogy nem szerepel adóösszeg az első két sorban, akkor a következő módon is előállíthatja a számlát, megjegyezve azt, hogy a számlázó programok előre programozott algoritmusai e kitöltési módot sem támogatják:


Adóalap
Adókulcs
Adó
Ingatlan vételár
10.000.000
-
2.684.000
Le: előleg
-800.000
25%
-200.000
Fennmaradó vételár
9.200.000
27%
2.484.000

Látható, hogy jelen esetben előre meghatározzuk az ingatlan adás-vételt terhelő adó összegét a két adókulccsal (2.684.000), de adókulcsot nem tudunk az első sorba írni, mivel matematikailag sem a 25% sem a 27% nem helyes. Természetesen kikalkulálhatnánk a matematikailag helyes kulcsot (26,8%), de ilyen adókulcs nincs a jogszabályban, így a számlán nem tüntethetjük fel. Az ilyen módon kiállított számla esetében helyesen akkor járunk el, ha az első sorba nem írunk adókulcsot megjegyezve, hogy az adókulcs rovatának üresen hagyását sem támogatja a számlázó szoftverek többsége.

határozott időszaki elszámolású ügyletek esetében a következő megfontolásokat kell tenni a régi és az új adókulcs alkalmazása során:

1)     Ha az ügylet ellenértéke 2011. évben esedékes, akkor mindentől függetlenül, az ügylet 25%-os adókulccsal adózik. Például, ha olyan bérleti szerződésről van szó, amelynél a 2012. január havi bérleti díj 2011. decemberben esedékes, akkor az ügyletre 25%-os adót kell számítani, függetlenül attól, hogy a ténylegesen elszámolt időszak már a jövő évre esik. Ugyanilyen módon kell eljárni, ha az elszámolt időszak terjedelme 2011-re és 2012-re egyaránt esik. Például átalánydíjas karbantartási szerződés esetén, ha az ellenértéket 2011. december 1-től, 2012. január hónapig tartó időszakra úgy állapítják meg, hogy az még 2011. decemberben esedékes, akkor a teljes ügylet 25%-os adókulccsal adózik.

2)     Ha az elszámolt ügylet időszaknak minden napja 2011-re esik, akkor függetlenül attól, hogy mikor esedékes az ellenérték az ügylet 25%-os adókulccsal adózik. Például, ha a december havi fuvarozási szolgáltatásokról a felek határozott időszaki elszámolásban állapodtak meg, de a fizetés esedékessége 2012. január hónapra esik, akkor a teljes ügylet 25%-al adózik, mivel a számlán csak olyan fuvarozás szerepel, amit december hónapban teljesített a fuvarozó.

3)     Ha az elszámolt ügylet időszaka 2011-ről, 2012-re áthúzódik és a fizetés esedékessége 2012-ben van, akkor az ügyletet ellenértékét napok arányában meg kell osztani a két év között, és az egyik rész 25%-kal, a másik 27%-kal adózik. Újdonság az addigi gyakorlathoz képest, hogy a jogszabály ilyen esetben két részteljesítésnek tekinti az ügyletet, és a 2011. évi részre 25%-os adót, a 2012. évi részre 27%-os adót kell fizetni. A jogszabály bizonytalanságot azzal okoz, hogy részteljesítést fogalmaz meg az 58. § alá tartozó ügyletek esetében, és azt mondja, hogy a 2011. évi részteljesítésre a 25%-os adókulcsot kell alkalmazni. Kérdésként merül fel, hogy a 2011. évi részteljesítésnek mi a teljesítési időpontja? 2011. december 31. vagy a teljes összegre vonatkozó fizetési határidő? Álláspontom szerint a teljesítési időpont a fizetés határnapja mindkét rész tekintetében. Amennyiben december 31.-e lenne a teljesítési időpontja a 2011. évi résznek, akkor év közben a közműszolgáltatóknak az éves elszámolás után folyamatosan önellenőrizniük kellene a december havi bevallást, ez pedig fölösleges adminisztrációnövekedést jelentene. Továbbá, ha december 31-ét tekintenék teljesítési időpontnak, akkor az önellenőrzési pótlék mentes önrevíziót biztosítani kellene, amire nem találunk rendelkezést a tervezetben. Jelen időpontban azonban nem dönthető el egyértelműen a jogszabály előkészítőinek a szándéka. Fentieket a következő példával világítjuk meg. A bérleti díj elszámolásának időszaka 2011. december 1. és 2012. február 28. közötti időszak. A bérleti díj 1 M Ft+áfa január 15-én esedékes. A számlát január 15. teljesítési időponttal kell kiállítani. Két soron kell számlázni a bérleti díjat. Az első sorban az ellenérték 31/90 része, 344.444 Ft + 86.111 Ft (25%) áfa szerepel, a másik soron az ellenérték 59/90 része, 655.556 Ft + (177.000) (27%) áfa szerepel.

Az adókulcs változásából kifolyólag előfordulhatnak olyan szituációk, amikor a 2012. évi időszakról még 2011-ben kell kiállítani a számlát, de a fizetési határidő 2012-re esik. Ilyen számla esetében már a 2011. decemberben történő kiállítás esetében is kell alkalmazni a 27%-os adókulcsot. Például gyermekétkezetés esetében 2012. január havi díjat az iskola decemberben kiállított számla alapján kéri a szülőktől, fizetési határidő 2012. január 5-e. Ekkor a decemberben kiállított számlában már a 27%-os adókulcsot kell felszámítani.  

A belföldi fordított adózású ügyletek (építőipari szolgáltatás, ingatlanértékesítés, használtcikk értékesítés, felszámolás alatt álló adóalany értékesítése) esetében az adófizetési kötelezettség nem a teljesítési időpontban, hanem a számla kézhezvételekor, az ellenérték teljes megfizetésekor vagy a teljesítést követő hónap 15-én keletkezik, attól függően, hogy melyik időpont következik be előbb. Ha az említett adófizetési kötelezettség időpontja 2012-re esik, akkor az ügylet 27%-os adókulccsal adózik, függetlenül attól, hogy esetleg a tényleges teljesítés időpontja még 2011-ben volt. Például, ha az építtető a 2012. januárban kapja kézhez a számlát, de a teljesítés időpontja 2011. december volt, akkor nem a teljesítés időpontja, hanem a számla kézhezvételének az időpontja számít relevánsnak az adókulcs szempontjából, vagyis 27%-al adózik az ügylet. Fordított adózásnál az előleg után nincs adófizetési kötelezettség, így ha 2011-ben átadásra kerülnek előlegek, de a teljes ügylet után az adófizetési kötelezettség 2012-ben keletkezik, akkor a teljes ellenérték 27%-os adókulccsal adózik.

Importszolgáltatás után fizetendő adó esetében akkor kell először a 27%-os adókulcsot alkalmazni, amely szolgáltatásnak a teljesítési időpontja 2012-re esik és a szolgáltatás teljesítési helyét a 37. § (1) bekezdésben szereplő fő szabály alapján határoztuk meg.

Az olyan importszolgáltatás esetében ahol a magyar adóalany, mint vevő az adófizetésre kötelezett, de a szolgáltatás teljesítési helyét nem a 37. § (1) bekezdés alapján kell megállapítani, akkor az adófizetési kötelezettség a számla kézhezvételekor, az ellenérték megfizetésekor, vagy a teljesítést követő hó 15-én keletkezik. Ha az adófizetési kötelezettség 2012-ben keletkezik, akkor a fizetendő adót a 27%-os kulccsal kell megállapítani.

Közösségi termékbeszerzés után akkor kell először a 27%-os adókulcsot alkalmazni, amelyik esetben az adófizetési kötelezettség 2012-re esik. Az adófizetési kötelezettség a beérkező számla dátumának időpontjában keletkezik, azonban ha a számla nem érkezik be a teljesítést követő hónap 15-ig, akkor a követő hó 15-e az adókötelezettség keletkezésének időpontja.

További kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal.

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu

Forrás: Vira Tamás