2012. június 6., szerda

A beszámoló elhelyezésével kapcsolatos szabályok módosítása

Részlet a Számvitel a gyakorlatban c. kiadványból

A 2012. évi adózás rendjéről szóló törvény keretében szigorították a beszámoló elhelyezésével kapcsolatos szabályokat. 

A közzétett beszámolóval kapcsolatban mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé, ha a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem vagy hiányosan mutatott be. A 2012. május 9-én elfogadandó KIM-rendelet mindennek eljárási oldalát könnyítené meg: 

„A céginformációs szolgálat elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével eseti jelleggel megvizsgálja a beszámoló mellé csatolt elektronikus űrlap adattartalmát. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként a céginformációs szolgálat azt állapítja meg, hogy a beszámoló benyújtása nem volt jogszerű, erről a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő elteltét követő 20 napon belül, az ok megjelölésével értesíti az állami adóhatóságot.” 

Az adóhatóság számára a beszámoló rendelkezésre áll, hiszen rajta keresztül jut el a dokumentum a KIM-hez. A jelenleg hatályos rendelkezés szerint a céginformációs szolgálat a beküldött beszámoló informatikai ellenőrzését haladéktalanul elvégzi, és azt követően összeveti a beszámoló mellé csatolt elektronikus űrlapon megjelölt cégjegyzékszámot és adószámot a cégjegyzék adataival. Ha a beszámoló informatikailag helyesen került beküldésre, valamint az elektronikus űrlapon megadott cégjegyzékszám és adószám helyes, a céginformációs szolgálat a dokumentumokat befogadottnak tekinti, amely tényről elektronikus értesítést küld a beszámolót beküldő személy részére. Amennyiben a beküldött beszámoló informatikailag hibás, vagy az elektronikus űrlapon megadott cégjegyzékszám és adószám nem megfelelő, a céginformációs szolgálat erről haladéktalanul elektronikus értesítést küld a beszámolót beküldő személy részére. Ebben az esetben a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni. 

Írta: dr. Szücs Tamás, számviteli és adózási szakértő

Az adószám-felfüggesztés és -törlés jogkövetkezményei

Részlet az Adóellenőrzési tanácsadó c. szakmai folyóiratból

A 2006. évi LXI. törvény 2006. szeptember 15-étől vezette be új jogintézményként az adószám-felfüggesztést. Az erre vonatkozó rendelkezések az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 24/A. §-ában találhatók meg. A jogintézményt elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében vezették be, a gazdasági forgalom biztonságát elősegítve. Jelen cikk aktualitását az adja, hogy 2012. évben is módosultak az adószám-felfüggesztésre vonatkozó szabályok.

Felfüggesztési okok

Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását akkor függeszti fel 2012. január 1-jétől, ha
  • a.       az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,
  • b.      az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,
  • c.       az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget.


A leírt esetekben az adóhatóság nem rendelkezik mérlegelési jogkörrel, vagyis amennyiben az a.-c. pontban szabályozott feltételek megvalósulnak, az állami adóhatóságnak az adószám alkalmazását fel kell függesztenie. Ugyanakkor természetesen az adószám felfüggesztésére okot adó tényállás(oka)t észlelő adóhatóságnak körültekintően meg kell vizsgálnia, hogy az adószám felfüggesztésére okot adó körülmények valóban fennállnak-e.


A c. pont szerinti esetben az állami adóhatóság az adószám alkalmazását a bevallási, illetve adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettség teljesítéséig, határozatlan időtartamra függeszti fel. Ha a bevallási kötelezettség teljesítésének az Art. rendelkezése szerint nincs helye, és az adószám az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami adóhatóság hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.



Megjegyzendő, hogy 2012. évtől az adószám-felfüggesztési okok szűkültek amiatt, mert a korábbi okok egy része alapján már azonnal adószámtörlésre van lehetőség (lásd később).

A felfüggesztés és a törlés jogkövetkezményei

Az adószám törlésével az adózó adójogilag megszűnik, azonban ez nem jelenti azt, hogy „valóban” megszűnne (pl. cégjogi értelemben), erről ugyanis az adóhatóság nem dönthet. Ha a cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szerv felfüggesztés elrendeléséről szóló megkeresése, értesítése nem eredményezi az adózó megszűnését (az egyéni vállalkozói igazolvány visszavonását), azonban az adózó adószámát az állami adóhatóság az adózó megszűnését megelőzően jogerős határozattal törölte, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását az Art. 17. § (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kérheti, vagyis „újra” lehetősége lesz adóköteles tevékenységet folytatni (mint kvázi „új adózó”). Az állami adóhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.

Az adóhatóság a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, illetve az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező határozatról és a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.

Az adószám (közösségi adószám) alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése vagy az adószám (közösségi adószám) törléséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetésitámogatás-igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti. Az adóhatóság az adózó felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, illetve költségvetési támogatás iránti kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 137. §-a további speciális szabályokat tartalmaz. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül – nem gyakorolhatja.

Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül – ismét gyakorolhatja.

Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik.

Írta: dr. Kovács Ferenc, a NAV elnökhelyettesi tanácsadó