2012. augusztus 28., kedd

Magánvagyonukkal is felelhetnek a strómanok és az árnyékvezetők

Az ma már nem újdonság, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fellép azokkal a cégvezetőkkel szemben, akik jelentős adótartozást hátrahagyva kívánnák megszüntetni vállalkozásukat. Az újdonság az, hogy sem a strómanok, sem - a háttérben meghúzódó, a céget tényleges irányító - ún. árnyékvezetők nem kerülhetik el a felelősségre vonást.

Az adóhatóság által indított perben a Fővárosi Ítélőtábla, hivatkozva a Kúria eseti döntésére először mondta ki, hogy egy felszámolás során megszűnő cég névleges (stróman) vezetője és árnyékvezetője is személyesen felelős a vállalkozás által ki nem elégített tartozásokért.

A konkrét esetben a vezetők - a cég adótartozásának és más szabályosan működő vállalkozás felé fennálló tartozásának kifizetése helyett - egy megkérdőjelezhető valóságtartalmú kölcsönszerződéssel "menekítettek volna ki" tizenöt millió forintot a cégből.

A bíróság egyértelmű álláspontja szerint a törvények megkerülésére és kijátszására irányuló törekvések nem honorálhatóak azzal, hogy a névleges vezető mentesülhet a felelősség alól, az árnyékvezető pedig nem vonható be a felelősök körébe. Vagyis a stróman hiába védekezik azzal, hogy "én csak a nevemet adtam, és valójában semmit nem csináltam a cégben, és semmiről nem is tudtam". Az "árnyékvezető" sem mentesülhet a szigorú jogkövetkezmények alól, azért mert ugyan nem szerepel a cégnyilvántartásban, de a háttérben "megbújva" a valóságban ő irányítja a vállalkozást. Hisz az, ha valaki - akár csak névleg is - vezető tisztséget tölt be egy cégben, felelős, gondos döntések meghozatalára köteles.

A bíróság ezen döntésére is tekintettel, valamint az ellenőrzések eredményeinek összegzése, és a NAV bűnügyi szakterületének adatai alapján az adóhatóság a jövőben folyamatosan fog pereket indítani a névleges és az árnyékvezetők kártérítési felelősségének megállapítása iránt.


2012. augusztus 6., hétfő

Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól

Évről évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidőt – vagy annak egy részét – munkával tölti, ezért ismét aktuális a diákok foglalkoztatási szabályainak áttekintése. Sok tanuló a nyári időszakon túl rendszeresen is végez munkát, így az alábbiakban a diákok munkavállalásával összefüggő legfontosabb adózási szabályokat mutatjuk be.

1. Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson?

A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte [1]. A törvény azonban – iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja tanulmányait.

2. A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teendő a NAV-nál?

A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a 12T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz [2]. A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV adózási honlapjáról (www.nav.gov.hu) a "Letöltések-programok"/"Nyomtatványkitöltő programok" menüpont alatt. Az igénylés ingyenes.

3. Milyen módon foglalkoztathatók a diákok?

A tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható:
  • munkaviszonyban;
  • munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel); vagy
  • egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként (pl. babysitter).
Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik: az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, tanulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés.

4. Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik?

a.) A foglalkoztatás legjellemzőbb esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek 2 millió 424 ezer forintot meghaladó részét adóalap-kiegészítés terheli (szuperbruttósítás). Amennyiben a tanuló összes összevonás alá eső jövedelem ezt az értékhatárt meghaladja (pl. azért, mert van ingatlan tulajdona, amit bérbe ad), akkor célszerű a munkáltató részére nyilatkozni arról írásban, hogy a bér egészére kéri az adóalapkiegészítést (az adóalapkiegészítés a jövedelem 27 százaléka). Diákok esetén ilyen nyilatkozattételre csak ritkán kerülhet sor, hiszen jellemző jövedelmük az ösztöndíj, az pedig adómentes jövedelem, amit bevallani sem kell.

Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 16 százalék.

b.) A közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj. [3] 16. § (1) bekezdés i) pontja].

A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és a már említett természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre, nyugdíjra – is jogosultságot szerez.

A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat nem a tanulónak, hallgatónak kell megállapítania és befizetnie, azt tőle a munkáltatója vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő befizetésről, bevallásáról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs).

5. Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonynál ismertetettektől?

A munkavégzés másik tipikus esete a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzett diákmunka. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek.

a.) A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben széles körű költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás.

Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv [4]. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Jellemzően a nyári szünetben folytatott tevékenységek jelentős költségeket nem keletkeztetnek a diákoknál, így leginkább a 10 százalék költséghányad alkalmazása célszerű az adóalap számítása során.

Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget.

Az önálló tevékenységből származó bevétel esetében is az adó alapját - munkaviszonyból származó jövedelemhez hasonlóan – a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke ebben az esetben is 16 százalék.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Jelenleg a minimálbér összege: 93.000 forint, melynek 30 százaléka 27.900 forint.

Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint összesen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékokat ebben az esetben is foglalkoztató vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő bevallásról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs). A foglalkoztató a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni.

Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A tanulótól ilyen esetben nem von le a megbízó egyéni járulékot.

6. A diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében is végezhető, de a tanulókat érintően az erről szóló törvény nem tartalmaz különleges előírásokat.

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

  • mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
  • alkalmi munkára.
Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke az Szja tv. rendelkezése szerint munkaviszonyból származó, ezen belül bérjövedelemnek minősül. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig kell elkészítenie az ’53-as személyi jövedelemadó bevallását, ha
  • külföldi személy vagy
  • egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy
  • az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett egyéb, adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
A nyári szünetben dolgozó diákok esetében ez azt jelenti, hogy nem kell bevallást benyújtatniuk az adóévet követően, mivel a legtöbb diáknak a nyári keresetén túl csak ösztöndíja van.

7. Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka

Az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkával összefüggésben a tanulónak járulékfizetési kötelezettsége nincs.

Az iskolaszövetkezet tagja részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelem. Az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos tudnivalók a 4. pontban olvashatók.

8. A kifizetések igazolása

A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adniuk a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról. Adóévi összesített igazolást is kell kapnia a magánszemélynek az előzőkről az adóévet követő év január 31-éig.

9. Háztartási munka (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás)

Háztartási munkának minősül: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Amennyiben a tanuló, hallgató háztartási alkalmazottként ilyen munkát végez, akkor a Tbj. szabályai szerint nem lesz biztosított, és az e tevékenységéért kapott jövedelme után adó- és járulékfizetés nem terheli. Adózással kapcsolatos kötelezettség csak a munkáltatónál jelentkezik. Ha a háztartási alkalmazott kéri, a munkáltató köteles a kifizetett munkabérről igazolást adni.

10. Az elektronikus úton intézhető adóügyek

Az Ügyfélkapu [5] olyan belépési pont, amelyen keresztül a tanuló, diák egyedileg azonosított módon biztonságosan léphet kapcsolatba az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó közigazgatási szervekkel és közintézményekkel, így az adóhatósággal is. Használatához nem kell más, mint egy számítógép internet-kapcsolattal és egy Ügyfélkapu-regisztráció. A regisztráció a nagykorú személy részéről az ország bármely adóhivatalában, vagy okmányirodájában megtehető, ehhez nem kell más, csak érvényes személyazonosításra szolgáló okmány és egy működő e-mail cím.

Elektronikus szolgáltatások a NAV-nál:
  • adó- és járulékbevallás küldése,
  • kérelmek benyújtása,
  • folyószámlakivonat-lekérés, törzsadatok lekérdezése,
  • adatlapok küldése.
  • igazolások kérése.
Az Interneten a következő címen érhető el a NAV honlapja, ahol folyamatosan bővülő friss információ szerezhető: http://www.nav.gov.hu. Az adójogszabályok értelmezéséhez e-mail-ben is lehet kérni tájékoztatást ugyanezen a címen a Kapcsolatfelvétel menüpontban.

Az adóazonosító jellel nem rendelkező diákok az adókártya igénylésüket elektronikus formában is eljuttathatják az adóhatósághoz.

11. Új lehetőség az adóügyek intézésében:

Az egyes adóügyek ügyintézésére lehetőség van telefonon is!

A telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer ügyféltájékoztatásra, ügyintézésre, valamint adóhatósági ügyintéző közreműködésével az adózó vagy képviselője azonosítására is alkalmas. A rendszer használatához ügyfélazonosító szám szükséges. Az ügyfélazonosító szám a 12UK30. számú nyomtatványon kérhető.

Az ügyintézői rendszerben intézhető ügyek:
  • adózói folyószámlával kapcsolatos egyedi tájékoztatás,
  • regisztrációval, állandó meghatalmazással kapcsolatos egyedi felvilágosítás,
  • egyedi bevallással kapcsolatos tájékoztatás, papíralapú bevallás esetén személyes jelenlétet nem igénylő javítás,
  • adózói törzsadatokkal kapcsolatos tájékoztatás, bejelentés, változás bejelentés,
  • meggyőződés az adóellenőrzést végző személy megbízásának érvényességéről,
  • meggyőződés közösségi adószám érvényességéről,
  • jövedelemigazolás kérése is intézhető ezúton.
Ügyintéző rendszer telefonszáma: 06/40/20-21-22

Jogszabály értelmezéssel kapcsolatban, valamint egyéb más általános esetben telefonos tájékoztatás az alábbi telefonszámon kérhető:
06/40/42-42-42 
06/20/33-95-888 
06/30/33-95-888 
06/70/33-95-888


Kedves Olvasó!

Bár nem szorosan kapcsolódik az adózáshoz, azért egy fontos mondat még a végére.

Ha valaki bármilyen munkára szerződik, a legtöbb esetben a feltételeket írásba foglalják. A szerződés alapos átolvasása nélkül azt aláírni nem szabad, hiszen nem csak jogokat, de több kötelezettséget is tartalmaz a szerződés.

Forrás

2012. augusztus 3., péntek

Jogi kockázatok az elektronikus kereskedelem területén

A cikk összefoglalja azokat a jogi kockázatokat, amelyekkel egy webáruháznak számolnia kell akkor, amikor döntést hoz arról, hogy melyik jogi területen kezd először rendet rakni: előbb egy adatvédelmi auditot rendel, az általános szerződési feltételeket teszi rendbe, vagy épp esetleg az online marketing kampány jogi hátterét vizsgáltatja meg szakértővel.

I. Fogyasztóvédelmi jogi kitettség

A webáruházakat érintő, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogi kockázatok közül kiemelhetőek azok a bírságok, melyeket a webáruházaknak például a különböző tájékoztatási kötelezettségeik (cégbíróság feltüntetése, elállás jogára való figyelmeztetés, stb.) megszegése, az elállás jogának a fogyasztó részére történő biztosításával összefüggő szabálytalanságok miatt kell megfizetniük. Ezen a területen a leggyakoribb az, hogy első esetben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nem szab ki bírságot.

Abban a súlyosabbnak minősülő esetben, amikor már a szabálytalanság észlelésének első alkalmával is bírságot szab ki a hatóság, a leggyakoribb összeg 50.000-150.000,- Ft körül mozog. A bírság felső határa 500.000,- Ft, amely azonban ismételten kiszabható. A 100 millió forint nettó éves árbevétellel rendelkező cégek esetében a bírság összege ennél magasabb is lehet.

II. Versenyjog – a sötét ló

A versenyjog kicsit kilóg az itt felsorolt jogi kockázat típusok közül. A cégvezetők és egyéb döntéshozók nem érzékelik a veszély valódi mértékét. Gyakran, amikor egy reklámkampány szlogenjét egy céges ötletbörze keretein belül keresik, becsúsznak olyan megoldások is, hogy a "legolcsóbb és/vagy legjobb magyar webáruház". Ha nincs tapasztalt reklámügynökség vagy jogász a láthatáron, aki jelezze, hogy a felsőfokú jelző csak akkor használható, ha tételesen alátámasztható, hogy tényleg a legjobbak, vagy legolcsóbbak vagyunk az adott területen, akkor akár az előző évben elért nettó árbevétel 10%-át meghaladó bírságot is kaphatunk.

A Lidl-t azért bírságolták meg, mert nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a "hat éve a legjobb árak" állítás valóságtartalmát, míg az Aldinak abban támadtak nehézségei, hogy tényekkel támassza alá a "magyar minőség" szlogen használatának jogosultságát (a beszállítói kör túlnyomórészt magyar mivolta nem volt bizonyítható). A TOMI Kristály és a Camping teavaj azon bukott meg, hogy – nem bizonyítható módon – magyar termékként kerültek beállításra.

Szintén kockázati tényező, ha a kereskedők előnyös vásárlás hamis látszatát keltik az Interneten: mesterségesen felsrófolt ár után fiktív árengedményt alkalmaznak, és ezután a terméket az eredeti áron akciós termékként kínálják. A felárazás is versenyjogba ütköző magatartás.

A tisztességtelen piaci magatartási formák jogellenes mivolta nem ismert teljes mértékben a cégvezetők körében, pedig a Versenyhivatal piacmonitorozási hatásfoka meglehetősen magas, így hivatalból is sok eljárás indul. Ne feledkezzünk meg azokról az esetekről sem, amikor versenytársak egymás versenyjogi jogsértéseit észlelik és tesznek névtelen bejelentést egymás ellen a Versenyhivatalnál vagy a bíróságon.

III. Spam – kéretlen büntetések

Amikor elektronikus levél kampányt tervezünk, három jogterület rendelkezéseit is figyelembe kell vennünk. Az egyik az elektronikus levél címzettjeire vonatkozó ún. spam szabályozás, melynek elemei az elektronikus kereskedelemről szóló törvényben találhatók. Ez a törvény mondja meg, hogy hogyan építhetünk szabályosan egy email-cím adatbázist, hogy milyen jóváhagyásokat kell megszereznünk a természetes személyektől, illetve milyen szabályok vonatkoznak például a leiratkozásra.

A hatáskörrel rendelkező hatóság e körben a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság. A bírság várható mértéke első esetben nagy valószínűséggel 0,- Ft, mert a hatóság ilyenkor a legtöbb esetben csak figyelmeztet. Súlyosabb esetben, vagy többszöri előfordulás esetén 50.000 – 200.000,- Ft bírságra számíthatunk, míg a bírság legmagasabb mértéke 500.000,- Ft.

Az elektronikus levélkampány során kiküldött e-mailek tartalmának jogszabályi megfelelőségét a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálja és 15.000 - 500.000,- Ft között szabhat ki bírságot e tárgyban.

Érdekes módon a spam küldés kapcsán a legnagyobb bírságra az adatvédelmi fronton számíthatunk: amennyiben elmulasztjuk a címzett természetes személyek adatainak kezelését a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelenteni, akár 10.000.000,-Ft bírságot is kaphatunk (az említett magas összeg tényleg csak a bírság felső határát jelenti, szinte elképzelhetetlen, hogy egy kisebb spamküldési szabálytalanság esetén ekkora összegű bírságot szabjanak ki).
Ehhez persze hozzátartozik, hogy idén a hatóság különböző tisztségviselőinek tájékoztatása alapján bírságolást még nem terveznek, így ez a kitettség jövőre válik valóssá.

IV. Online marketing: SEO, kamuprofilok és nyereményjátékok

Bizonyos online marketinges körökben az az általános nézet, hogy a keresőoptimalizálás és a különböző Facebook kampányok, nyereményjátékok területén nagy a jogbizonytalanság. Például tisztázatlan a kamuprofilokkal végrehajtott lájkolás, szavazás jogi háttere. Arra sem lehet egyértelmű válaszokat kapni, hogy melyik nyereményjáték-sorsolásnál kell közjegyzőnek jelen lennie és melyeknél nem.

Az ügyvéd, amikor ezeket a kérdéseket kapja, két megközelítést alkalmazhat: az egyik a teljesen szigorú és minden kockázattal számoló megoldás. Ha ezt a módszert követjük, akkor például a kamuprofilok esetén számos jogintézmény sérülésével számolhatunk.
Így akár csalásnak is minősíthetjük az ilyen szavazásokat, mivel a játékszervezőt tévedésbe ejtjük és kárt is okozunk neki (a nyereménytárgyat ki kell adni a kamu profilok segítségével győztesnek kihozott pályázónak is néha). A tisztességtelen keresőoptimalizálási megoldások pedig nagy valószínűséggel tisztességtelen piaci magatartásnak minősülnének a Versenyhivatal megítélése szerint és ott jelentős bírságokkal is számolhatunk.

A másik jogászi megközelítés, hogy ezeket a kockázatokat elhanyagolható mértékűnek minősítjük és ténylegesen csak azzal a kockázattal számolunk, hogy például a Facebook minden előzetes figyelmeztetés nélkül törli vagy felfüggeszti a kamuprofilt, illetve az illetéktelenül létrehozott oldalt. A második típusú megközelítést alátámaszthatja az, hogy a jogalkalmazó szervek meglehetősen idegenkednek a témától és az is, hogy ezekben az esetekben az üzemeltető sokszor külföldi illetőségű gazdálkodó szervezet.

V. Adatvédelmi jog

Az egyik legérdekesebb jogi terület az adatvédelem. A 2011. december 31-ig regnáló adatvédelmi biztosok PR-érzékenysége, valamint a média jelentős figyelme magas láthatósági szintet hozott ennek a területnek. Azonban bírságokra egészen idén január 1-jéig nem kellett és nem is lehetett számítani adatvédelmi jogsértés esetén. A helyzet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrejöttével és az új szabályozás bevezetésével gyökeresen megváltozott.

A kiszabható bírság maximális mértéke 10 millió Ft lett és létrejött az a hivatali apparátus is, amely képes lesz az országban folyó nagy volumenű adatkezelések ellenőrzésére. Azt is fontos kiemelni, hogy bár az új hatóság elnöke és számos vezetője is már megerősítette, hogy az első működési évük végéig, azaz idén december 31-ig csak kivételes esetben fognak bírságolni, nincs két hete, hogy napvilágot láttak az első, milliós bírságot kiszabó anonimizált határozatok a Hatóság honlapján. További információ a határozatokról itt olvasható.

Az adatvédelmi területen - többek között - az alábbiakra kell figyelni:
  • mindennemű adatkezelést csak törvény felhatalmazása vagy a jogosult felhatalmazása birtokában lehet végezni és figyelemmel kell lenni az adatkezelés célhoz kötöttségének követelményére is,
  • adatkezeléseinket néhány kivételtől eltekintve be kell jelentenünk a hatóságnak,
  • meghatározott esetekben adatvédelmi felelőst kell kinevezni a szervezeteknél és adatvédelmi politikát, szabályzatokat kell kidolgozni egyes külön tevékenységekre is.

VI. Szerzői jog

Még ha egy webáruház vezetője ezt nem is látja így jogi megközelítésben, a szerzői jog akkor is áthatja áruházának működését. Itt elég csak arra gondolni, hogy a webáruház működésének alapját képező számítógépes rendszer meghatározó eleme egy vagy több szoftver, illetve az irodai munkához használt üzleti szoftverek is jelentős szerepet játszanak a szervezet működésében.

Az áruház weboldalának számos eleme is szerzői műnek minősül (pl. grafikák, zenék, fotók, írásművek, videók). Gyakran ezeknek a szoftvereknek és egyéb szerzői műveknek a sorsa sem az egyes fejlesztési szerződésekben, sem az üzemeltetési, illetve support szerződésekben nincs megfelelően rendezve, így vitás helyzetekben váratlan fordulatokkal kell szembenéznie a webáruház vezetésének.

Mindenképpen célszerű az egyes megbízási szerződések, munkaszerződések és összetettebb fejlesztési szerződések átvizsgálása annak érdekében, hogy megnyugtatóan megállapítható legyen, hogy a tényleges jogi helyzet a vezetés alapításkori vagy menet közben kialakult elképzelését tükrözi-e. A webáruház, illetve a vezetők személyes kitettsége ugyanis relatíve magas. Illegálisan használt kereskedelmi szoftverek esetén büntetőeljárás, illetve polgári peres eljárások indulhatnak a cég, illetve a cégvezető ellen és akár többmilliós kártérítést is kell fizetni a jogtulajdonosok felé. A webáruház eladásakor pedig jelentős értékcsökkentő tényező lehet az, hogy a szoftver, amelyre az áruház működése épül, nem az áruházé és nem megfelelő a felhasználási engedélye (licence).

VII. Társasági jogi kockázatok

Amikor egy webáruházat elindítanak, akkor az alapítóknak szinte biztos, hogy nem szerepel a prioritások listáján az, hogy egy minden részletre kiterjedő társasági szerződést vagy egyéb létesítő okiratot készítsenek. Így fordulhat elő, hogy az évek múltával, a cég megerősödése után egy rendkívül egyszerű és lebutított társasági jogi dokumentum alapján kell komplex helyzeteket kezelni.

Feltétlenül javasolt, hogy több tulajdonostárs esetén a tagok kössenek egy szindikátusi szerződést, amely az együttműködésük részletes szabályait tartalmazza, illetve a társasági szerződés is legyen felkészítve egy esetleges több évtizedes együttműködés és egy későbbi üzletrész értékesítés megnyugtató rendezésére. Amennyiben ezeket a célokat nem sikerül elérni, elég nagy valószínűséggel fog bekövetkezni az, hogy a cég részben vagy egészben működésképtelenné válik és hosszan tartó pereskedésre kell számítani.

Vezetői összefoglaló

Pénzügyi kitettség Bekövetkezési valószínűség PR kockázat
Vesenyjog max.  az éves árbevétel 10%-a 50-90% közepes
Társasági jog működésképtelenség, diszfunkciók  0-50% (Murphy törvény)  alacsony
Szerzői jog büntetőeljárás, kártérítés a szerzői jogsértés mértékéig, akár többmillió forint  10-50% közepes
Fogyasztóvédelmi jog 15.000-500.000,- Ft (100.000.000,- Ft nettó éves árbevétel alatt)  0-20%  közepes
Spam 50.000-500.000,- Ft  0-20%  közepes
Adatvédelmi jog 0-10.000.000,- Ft  Idén 0% (a Hatóság honlapján azonban 05.10-i dátummal 3 anonimizált határozat jelent meg 800.000-5.000.000,- Ft-ig terjedő bírság összegekkel) magas
Online marketing (szerencsejátékkal nem összefüggő) eredmény nélkül elköltött kampányköltség, illetve törölt profilok, facebook oldalak 20-70% magas
Online marketing (szerencsejátékkal összefüggő) 50.000-500.000,- Ft-ig 50-80%  közepes

A cikk teljes terjedelmében, tanácsokkal bővítve itt érhető el!



Forrás

2012. augusztus 1., szerda

Ügyvezetőként foglalkoztatott külsős magánszemély adóigazgatási esete

Az elmúlt időszakban találkoztam egy érdekes esettel, s mivel a téma többeket érinthet, ezért úgy döntöttem, hogy a tapasztalatokat összefoglalom egy bejegyzésben.

Adott egy egyszemélyes Kft., amelynek a tulajdonosa nem a cég ügyvezető igazgatója. Az ügyvezetői feladatokkal ugyanis egy külsős magánszemély van megbízva, akit a cég munkaviszonyban foglalkoztat.

Az eset kapcsán a következő kérdések merültek fel: 
  1. Az ügyvezető alkalmazott dönthet-e úgy, hogy a havi nettó munkabérét nem veszi fel a cégtől? 
  2. Amennyiben a jövedelmét nem veszi fel, terheli-e személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség havi viszonylatban?
  3. Van-e arra lehetőség, hogy amikor majd egyszer felveszi a munkabérét, akkor kerül bevallásra a 08-as bevallásban a személyi jövedelemadó kötelezettség?
  4. Ez utóbbi esetben havonta csak a járulékfizetést valljuk a 08-as bevallásban?
  5. A munkaviszonyon kívül van-e más jogi forma, amelyben foglalkoztathatjuk a nem tag ügyvezetőt?
1.) 
Az állami hatóság hatáskörére vonatkozóan az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 72. §-a tartalmaz előírásokat. E hatáskör nem terjed ki a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozása alá tartozó kérdések értelmezésére, jelen esetben a foglalkoztatás időtartamát, a bérezést, a járandóság kifizetését stb. illetően. E helyen megjegyzést érdemel azonban az, hogy a hivatkozott törvény tiltó rendelkezést tartalmaz arra, hogy a munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le. Ugyanakkor a szabályozás kötelezettséggel terheli a munkáltatót a munkabér havi gyakorisággal történő kifizetésére.

Társadalombiztosítási szempontból a munkaviszonyban álló személy biztosított. A biztosítási kötelezettség a munkaviszony kezdetétől, annak megszűnéséig tart. A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszony esetén a biztosítás kezdete az a nap, amelyen a munkavállaló ténylegesen munkába lép. A biztosítási kötelezettség a munkaviszony alapján fennáll arra tekintet nélkül, hogy a foglalkoztatásra teljes munkaidőben, vagy csak részmunkaidőben kerül sor. [Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pont] (A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.)

2.) 
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)  csak akkor ír elő adóelőleg levonási, bevallási és megfizetési kötelezettséget a kifizető terhére, ha a kifizetés ténylegesen megvalósul, azaz a magánszemély bevételt szerez. [Szja tv. 4. §; 46. § (8) bekezdés] 

A Tbj. definiálja többek között a járulékalapot képező jövedelmet is, amely az Szja tv. szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem. [Tbj. 4. § k) pont 1. alpont] (A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.)

3-4.) 
Az előzőekben ismertetettek alapján - adóköteles jövedelem hiányában - sem adóelőleg sem pedig járulékfizetési kötelezettség nem terheli a kifizetőt mindaddig, amíg a munkavállaló részére adóköteles jövedelem kifizetést nem teljesít. A 08-as bevallás benyújtása alól jelen helyzetben sem mentesül a kifizető, tekintve, hogy a bevallás a biztosítási kötelezettségre vonatkozóan is tartalmaz felvezetendő adatokat.

Amennyiben a kifizető a munkavállaló részére az adóelőleg-alap számításánál az Szja. tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem kifizetést teljesít, úgy az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szocho. tv.) alapján szociális hozzájárulási adó megfizetésére is kötelezett lesz, melynek a mértéke az adóalap 27 százaléka. [Szocho. tv. 455. § (1) bekezdés, 459. § (1) bekezdés] (A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.)

5.)
Mivel a jelenlegi ügyvezető munkaviszony keretében látja el feladatát, és a társaságnál tagsági jogviszonya nem áll fenn (mivel tőkét nem fektetett a vállalkozásba), ezért társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozói biztosítási jogviszony nem keletkezhet.

(Megjegyzés: A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállása tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosításra került, 2012. január 1-jétől új szabályok kerültek bevezetésre. Amennyiben a változásokról bővebb információt szeretne, ajánlom figyelmébe a fent említett törvényt, amelyet itt érhet el.)

Az ügyvezetői feladatok ellátása történhet még díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony - azaz a Polgári Törvénykönyv által szabályozott megbízási jogviszony - keretében, valamint a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője minőségben. Ez utóbbi választott tisztségviselői jogviszonyt is munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni. A biztosítási kötelezettség megállapítására vonatkozóan a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók. A hivatkozott törvényt itt tekintheti meg.

Kedves Olvasó! A témával kapcsolatos kérdéseit, megjegyzéseit, észrevételeit megoszthatja itt a blogban hozzászólás formájában, vagy a posalivia.piroska@upcmail.hu e-mail címen, vagy pedig a  +36309944016 telefonszámon.