A cikk 1. részéért kattintson ide!>>>
A cikk 2. részéért kattintson ide!>>>
A cikk 2. részéért kattintson ide!>>>
Nem kell pénzforgalmi elszámolást alkalmazni az olyan levonható adó tekintetében, amely az adóalanyt az általa beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás után keletkező, általa fizetendő adó tekintetében illeti meg.
(Belföldi fordított adózás, termékimport, szolgáltatásimport, saját rezsis beruházás, ingyenes átadások, valamint a külföldi adóalanytól vásárolt fel, összeszerelés tárgyául szolgáló, vagy vezetékhálózaton keresztül szállított energiatermék értékesítés.)
Mivel a pénzforgalmi elszámolás alkalmazása az adóalany vevőjének a levonási jogát is befolyásolja, ezért a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést az adóalany az általa kiállított számlákon kötelezően fel kell, hogy tüntesse.
Abban az esetben, ha a pénzforgalmi elszámolást az adóalany nem tünteti fel a kibocsátott számláján, akkor arra az értékesítésre nem alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolást. Ez a hiányosság a számla kibocsátása után már nem pótolható!
Abban az esetben, ha az ellenérték kifizetése nem egy összegben, hanem részletekben történik, akkor a fizetendő adót a részlet jóváírásakor és legalább a részlet összegéig meg kell állapítani.
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany vevője az adó levonási jogát a megfizetett részlet erejéig gyakorolhatja.
Az ellenérték megfizetésének kell tekinteni azt is, ha a követelés követelés-kötelezettség engedményezés, elengedés vagy tartozásátvállalás miatt szűnik meg.
Milyen módon tudjuk módosítani vagy érvényteleníteni a pénzforgalmi elszámolás időszakában kiállított számlákat?
A számla érvénytelenítése, vagy az adót tartalmazó ellenérték visszafizetésével járó módosítása esetén az áthárított adó csökkentését a számla kiállítója, a fizetendő adó növelését pedig a vevő abban az adó megállapítási időszakban veszi figyelembe, amelyikben az ellenérték visszatérítése megtörténik.
A számla olyan módosítása esetén, amely az ellenérték visszafizetésével, vagy egyéb ellenérték fizetésével nem jár, az általános szabályok szerint kell eljárni.
Mely esetekben állapítjuk meg soron kívül a fizetendő adót?
- Amennyiben az adóalany jogállásában olyan változás következik be, mely alapján az adófizetés nem lenne követelhető, az adó megállapítást a változást megelőző napon teljesíteni kell (pl. a következő adóévben az adóalany alanyi adómentességet választ)
- Amennyiben az adóalany felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, a tevékenységet záró bevallásban kell szerepeltetni a fizetendő adót.
- Abban az esetben, ha az adóalany a tevékenységét szünetelteti, a soron kívül beadandó bevallásában kell szerepeltetnie a fizetendő adó összegét, függetlenül attól, hogy a bevételt megkapta vagy sem.
- Abban az esetben, ha az adóalany jogutód nélkül megszűnik, a soron kívül beadandó bevallásában kell feltüntetni a fizetendő adót.
Az adólevonási jog soron kívüli gyakorlása szintén a fent felsorolt esetekben következik be!
Abban az esetben, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, azon ügyletek után, melynek az ellenértéke a megszűnésig nem érkezett meg az adóalanyhoz, nem kell a fizetendő adót megállapítani. Ugyanekkor a levonási jog sem érvényesíthető azon beszerzések esetében, ahol az ellenértéket nem fizették meg az eladó részére.
Mely esetekben szűnik meg a pénzforgalmi elszámolás?
- Naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a következő évre nem kívánja választani a pénzforgalmi elszámolást.
- A választásra jogosító értékhatár átlépését követő nappal (ebben az esetben a pénzforgalmi elszámolást a megszűnést követő második naptári év végéig nem választhatja, illetve már arra az értékesítésre sem alkalmazhatja, amellyel átlépi az értékhatárt).
- A naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a következő évben nem minősül kisvállalkozásnak.
- Amennyiben az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, az eljárást megelőző nappal.
- A tevékenység szüneteltetésének kezdő napját megelőző nappal.
A cikk 2. részéért kattintson ide!>>>
