Adószám felfüggesztés

Sajnos egyre több céget érint az adószám felfüggesztés. Úgy gondolom, hogy érdemes néhány szóban áttekinteni a főbb tudnivalókat. Fontos, hogy milyen esetben függesztik fel az adószámot, a felfüggesztés esetén mit tehet az adózó, milyen úton értesülhetünk adószámunk felfüggesztéséről. 

Az adóhatóság (NAV) a vállalkozás adószámát több esetben is felfüggesztheti: 

1. Amennyiben az adózónak postai úton küldött irat két egymást követő alkalommal címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, vagy levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlennek minősült. 
2. Amennyiben az adózó székhelyén (székhelybiztosítás vagy székhelytől eltérő központi ügyintézés helye) végzett helyszíni eljárás alapján az adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a fenti címen nem található 
3. Amennyiben az adózó a szervezeti képviselőt az adóhatósághoz nem jelenti be 
4. Amennyiben az adóhatósági ellenőrzés során kiderül, hogy az adózó nem rendelkezik szervezeti képviselővel, vagy a bejelentett képviselő nem valós személy, vagy a megadott elérhetőségen nem fellelhető 
5. Amennyiben az adózóval szemben az adóhatóság 60 napos üzletzárást, illetve a tevékenység 60 napos felfüggesztését ismételten rendeli el 
6. Amennyiben az adózó a teljesítendő bevallási vagy adófizetési kötelezettségének a törvényi határidőtől számított 365 napon belül nem tesz eleget 

Az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése utáni időszakban, mielőtt a felfüggesztést megszüntetik vagy netalán az adószámot törlik az adózó adó visszaigénylést, adó visszatérítést, támogatás igénylést valamint túlfizetés visszatérítést sem kérhet. Az adóhatóság a felfüggesztést megelőző időszakra vonatkozó ilyen igényeket a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti. 

Az adóhatóság a cégbírósággal együttműködve törvényességi felügyeleti eljárást, illetve akár a cég megszüntetésére vonatkozó eljárást kezdeményezhet. 

Az adózó az adószám felfüggesztésének megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. Amennyiben az adóhatóság a kérelem alapján megállapítja, hogy a felfüggesztésnek az oka megszűnt, a felfüggesztés megszüntetéséről határozattal rendelkezik. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ok nem szűnt meg, úgy a kérelmet elutasítja. Amennyiben ismételt kérelem kerül benyújtásra, de az adózó új körülményre nem hivatkozik, a kérelmet vizsgálat nélkül elutasítja. Az adószám felfüggesztést az adóhatóság hivatalból is megszüntetheti, ha tudomást szerez arról, hogy a felfüggesztés elrendelésének az oka megszűnt. 

Az adóhatóság adószám felfüggesztéséről szóló határozata elleni fellebbezéssel a közléstől számított 15 napon belül lehet élni. A fellebbezést a felettes szervhez az összes ügyirattal a fellebbezés megkezdésétől számított 8 napon belül kell előterjeszteni. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt. 

Az adóhatóság a felfüggesztést elrendelő határozatot (törlést elrendelő határozatot) hirdetmény útján közli az adózóval. A hirdetményt 15 (törlést elrendelő határozat esetén 8) napra kifüggeszti a határozatot hozó adóhatóság hirdetőtáblájára, és ezzel egyidejűleg a NAV internetes honlapján is közzéteszi. 

Amennyiben a felfüggesztésre üzletzárás (60 nap), illetve tevékenység felfüggesztés (60 nap) miatt ismételten került sor, úgy a hirdetményben a felfüggesztés határozott időtartamát is közölni kell. 

Az adóhatóság a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, valamint az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő vagy hatályon kívül helyező határozatról, a jogerőre emelkedés időpontjáról értesíti a cégbíróságot, a jegyzőt vagy az egyéb nyilvántartást vezető szervet. 

Az adóhatóság a honalapján teszi közzé, valamint a cégjegyzék is minden esetben tartalmazza a cég adószámának felfüggesztését, a felfüggesztés megszüntetését, az adószám törlését, illetve a határozatok megszüntetését, hatályon kívül helyezését, valamint a jogerőre emelkedések napját.

Pénzügyi tanácsok induló vállalkozásoknak

Mielőtt elindítunk egy vállalkozást, nagyon sok kérdést átgondolunk, megtervezünk előre. Megtervezzük a vállalkozás tevékenységi körét, az esetleges alkalmazottak létszámát, kiválasztjuk a telephelyet, a pénzintézetet, ahol a vállalkozás bankszámláját kezelni fogják. 

Kiválasztjuk a könyvelőt (ismerős vagy akár internetes keresgélés alapján), akitől majd tanácsot kérünk, akiben teljesen megbízunk. 

Nem biztos, hogy a kezdő vállalkozóként alkalmunk lesz pénzügyi tanácsadót foglalkoztatni, ezért érdemes áttekinteni néhány nagyon fontos kérdést, melyeket minden vállalkozónak át kell gondolni és foglalkoznia kell vele. 

1.) Az üzleti és magánkassza elkülönítése igen fontos feladat, de főleg egy „kényszervállakozó” számára szinte lehetetlennek tűnik. Bármilyen nagy a kísértés, ne a céges bankszámláról fizesse a család kiadásait, az adókra félretett pénzt soha ne költse nyaralásra, karácsonyi ajándékra. De ezzel szemben a vállalkozás érdekében felmerült kiadásokat, úgymint üzemanyag, telefonszámla, irodabútor, ne a magán bankszámla terhére fizesse. Számolja el a cégben felmerült kiadásként. Önmagának adjon fizetést, illetve egyéb juttatást, amit legálisan, az adó megfizetése után használhat családja kiadásainak fedezetére. Nagyon sok olyan kiadás elszámolható a vállalkozásban, amire nem is gondolna. 

2.) Az előző gondolatot tovább vezetve, kérjen tanácsot könyvelőjétől, hogy az ön vállalkozására vetítve segítsen a költségek optimalizálásában. Plusz költséget jelent, de érdemes időnként szakember (adótanácsadó, pénzügyi szakember) segítségét kérni. A profi szakember megvizsgálja a vállalkozás pénzügyeinek alakulását, és segít megtervezni az adó- és egyéb kiadásait. Bár most a vállalkozásokról beszélünk, de a fenti tanácsot néha érdemes a család bevételeire és kiadásaira is igénybe venni! 

3.) Még egyszemélyes vállalkozás esetében is érdemes hetente néhány percet a pénzügyek áttekintésére szánni. Érdemes felmérni a bevételeket és számba venni a kiadásokat. Fontos átgondolni a folyamatban lévő szerződéseket, melyekből később lesz realizált bevétel, viszont a költségek a jelent terhelik. 

4.) Fontos lépés egy vállalkozás életében, amikor alkalmazottakat kell foglalkoztatni a szerződések teljesítésének érdekében, amikor már nem elegendő a tulajdonos személyes közreműködése. Számolja át többször is a munkatársak alkalmazásával kapcsolatos költségeket (adók, járulékok, bérek, esetleges juttatások). Fontos az is, hogy csak a megfelelő számú munkatársakat foglalkoztassa, akiket tudásuk és az elvégzett munka arányában megfelelő bérezéssel lát el. A megfelelő bérezés mind a munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából lényeges kérdés. Az anyagilag nem megbecsült munkatársak hamar más munkáltató után néznek, de a túlfizetett munkaerő a vállalkozást csődbe is viheti. 

5.) Nagyon fontos feladat a vállalkozás életében a kintlévőségek megfelelő kezelése. Sokszor érezzük kínosnak, a behajtással járó procedúrát (felszólítás, késedelmes fizetés esetén pótlék felszámítása stb.), de ez nagyon fontos feladat!! Sok vállalkozó úgy érzi, hogy a ki nem fizetett számlák behajtása ráér, és a vállalkozás pénzügyi fenntarthatósága érdekében újabb és újabb szerződéseket köt, melyekből reméli a pénzügyi stabilitást. A hátralékos kifizetések akadályt jelentenek a vállalkozás növekedésének szempontjából, ezért soha nem mondjon le a bevételeiről. Végső esetben forduljon szakember, vagyis követeléskezelő cégekhez, amelyek megfelelő biztonsággal és hatékonysággal segítik a vállalkozást a bevételeik realizálásában. 

6.) Egy ügyféllel nem csak a kereskedelemben kell foglalkozni. A visszatérő, vagy állandó üzleti partner kincs, és lehetővé teszi a nehezebb időszakok átvészelését. Célszerű felmérni, hogy mennyibe kerül egy új ügyfél megszerzése, illetve mekkora költséggel jár a meglévő partnerekkel való kapcsolat ápolása. Nagyon sok marketing eszköz áll rendelkezésünkre, és meg lehet találni az alacsony költségű, vagy akár ingyenes lehetőségeket. 

Kedves Vállalkozó! Érdemes az előbb felsorolt gondolatok birtokában saját cégük pénzügyi helyzetét átgondolkodni. Próbálják meg felülvizsgálni, átértékelni üzleti kapcsolataikat. Nyissanak a marketing lehetőségek felé, figyeljenek a bevételeik és költségeik arányaira. 

Cégünk több éves hasznos együttműködésben dolgozik marketing, illetve pénzügyi szakterületen működő társcégekkel. Forduljanak hozzánk bizalommal kérdéseikkel!

Cafetéria tervek 2015-re

Az Országgyűlés elé került a 2015. adóévre vonatkozó törvényjavaslat, mely a béren kívüli juttatásokra vonatkozóan kedvezőtlen változásokat ígér. 

2014-ben a kedvezményezett béren kívüli juttatások adóvonzata 35,7%, melyet jövőre 51,17% adó terhelne. 

Azért, hogy ezeknek a kedvezményezett béren kívüli juttatásoknak a versenyelőnyét megtartsák, az egyéb juttatások adóterheit 65,79%-ra növelnék. 

51,17%-os adózással kifizethető béren kívüli juttatások tervezete 2015-re (adóalap a juttatás 1,19-szerese, mely után 16% SZJA és 27% EHO fizetendő): 

• A munkáltató tulajdonában levő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér erejéig 
• A munkahelyi étkeztetés havi 12.500 Ft-ot meg nem haladó része 
• Erzsébet utalvány havi 8.000 Ft-ig 
• Helyi bérlet 
• Iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30%-át meg nem haladó összegben 
• Önkéntes nyugdíjpénztár 
• Egészségpénztár, önsegélyező pénztár 
• SZÉP kártya (vendéglátás alszámlára 150.000,- Ft, szabadidő alszámlára 75.000,- és szálláshely alszámlára 225.0000,- Ft) 

65,79%-os adózással kifizethető béren kívüli juttatások tervezete 2015-re (adóalap a juttatás 1,53-szorosa, mely után 16% SZJA és 27% EHO fizetendő): 

• Az iskolarendszerű képzés költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész (az egyéb feltételek ugyanazok, mint 2014-ben)
• Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetés a minimálbér 50%-ig 
• Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba (együtt számítva) a minimálbér 30%-ig 
• A foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50%-ig 
• Cégtelefon használata 
• Csoportos életbiztosítás 
• Csekély értékű ajándék a minimálbér 10%-át meg nem haladó mértékben, évente maximum három alkalommal) 
• Ajándékutalvány 

A fenti változások mellett a 2014-ben adómentes juttatások köre csak csekély mértékben változna. Adómentes juttatások tervezett köre: 

• Sportrendezvényekre szóló belépő 
• Kulturális belépő évente 50.000,- Ft-ig 
• Lakáscélú támogatás (a lakás vételárának, építési- vagy korszerűsítési költségének 30-%-ig, maximum 5 millió forintig 5 éven át) 2015-től a lakás akadálymentesítésére is adható adómentesen támogatás!!!!!!