2015. évi adótörvény változások (számvitel)

Mint szinte minden törvény, a számvitelről szóló törvény sem úszta meg a jövő évi módosításokat. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Ezeknél a változásoknál mindenképpen felhívom mindenki figyelmét, hogy mint minden évben, így 2015-ben is át kell vezetni majd a számviteli törvény változásait a számviteli szabályzatokon!

Számvitel

2015. január 1-től (már a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazható) ha a lezárt üzleti év bármely gazdasági eseményének a módosítása a szerződések, megállapodások lezárt üzleti évet érintő módosítása miatt következik be, ennek számviteli elszámolására az ellenőrzés számviteli törvényben rögzített szabályait kell alkalmazni.

A pénzügyi lízing fogalmára a törvény már nem az új Ptk. fogalmát használja: a pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában levő ingatlant vagy ingóságot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatba adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, jogosulttá válik a hasznok szedésére, viseli a közvetlen terheket, jogosultságot szerez, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványértékének a megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába.

2015. január 1-től (már a 2014. évben induló üzleti évre is alkalmazható) azok a vállalkozások, amelyek a könyveiket devizában vezetik, a beszámolójukat a létesítő okiratban rögzített devizában kell elkészíteniük. A forintban meghatározott értékhatárokat az MNB által az adott időpontra közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani.

Új előírás, mely szerint az elkészített beszámoló, illetve közbenső mérleg hat hónapon belül alkalmas a saját tőke alátámasztására, figyelembe véve az esetlegesen már végrehajtott tőkeváltozást.

2015. január 1-től él, de már a 2014-es üzleti évre is alkalmazható, hogy legkésőbb a mérlegkészítéskor (a mérlegfordulónapra) át kell sorolni azokat az eszközöket, melyeknek a használata vagy rendeltetése megváltozott.

Szintén új változás, de már a 2014-es üzleti évre is alkalmazható, hogy a külföldi szállítási és rakodási tevékenység ellenértékénél nem kell külön kezelni a külföldi és belföldi útszakaszra jutó részt.

Az üzletág átruházás során az átadott eszközök piaci értékénél magasabb többletértéket (az üzletág vevőnél üzleti vagy cégértékként kell kimutatni), az üzletrészt eladónál az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni.

A kapott illetve fizetett sérelem díjat egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni. Egyéb bevétel elszámolásának feltétele még, hogy az összeg a mérlegkészítésig pénzügyileg is teljesítésre kerüljön! Ezt a szabályt alkalmazhatjuk már a 2014-es évről készített beszámoló során is.

Újabb előírás született a könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatban is. A „nem megfelelt” minősítéssel rendelkező könyvvizsgálói ellenőrzések alapján az ismételt könyvvizsgálói ellenőrzésre 90 nap áll rendelkezésre, mely elmaradása esetén a könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) köteles visszavonni a kiadott könyvvizsgálói jelentést. Amennyiben a korábbi könyvvizsgáló nem végzi el az ismételt könyvvizsgálatot, úgy a vállalkozónak kell gondoskodnia az új könyvvizsgálatról, mégpedig 90 napon belül.

2015. január 1-től (szintén alkalmazható a 2014-es üzleti évre is) a külföldi pénzértékre szóló aktív, illetve passzív időbeli elhatárolásokat is az üzleti év mérlegfordulónapi devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni!!!

2015. évi adótörvény változások (reklámadó, adózás rendje)

A reklámadóról szóló törvény 2014. augusztus 15-i hatályú új törvény, de ennél a törvénynél is lesz néhány változás januártól. Az adózás rendjéről szóló törvényben, kapcsolódva az összes egyéb törvényváltozáshoz szintén több változást találunk. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Reklámadó

Januártól az is reklám közzétételnek minősül, ha a közzétételről szóló szerződés meghatározza a reklám megjelenésének a helyét, idejét, módját.

A megrendelő adókötelezettségének megállapításánál 2014-ben problémát okoz a nem magyar székhellyel rendelkező közzétevő (pl. Google, Facebook) nyilatkozatának hiánya. Ezt az anomáliát oldja (??) a törvény azzal, hogy abban az esetben, ha a megrendelő hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a közzétevőtől kérte a nyilatkozatot, de azt nem kapta meg a számla kézhezvételétől számított 10 napon belül, és az adóhatósághoz bejelenti a nyilatkozat kérés tényét, a közzétevő személyét és az ellenértéket.

2015. január 1-től az a közzétevő, amely szerepel az adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban, mint adófizetésre nem kötelezett, illetve az adókötelezettségét jogszerűen  teljesítő adóalany, nem kell külön nyilatkozatot kiállítania. A nyilvántartásba 2014. december 1-tő lehet bejelentkezni.

2015. január 1-től nem adóköteles a reklám közzététele, ha a sportról szóló törvény szerinti:

- a sportszövetség a nemzeti válogatott keret működésével, utánpótlás nevelési feladatainak ellátásával, amatőr versenyrendszer működtetésével

- a sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola, vagy az utánpótlás nevelés fejlesztését végző alapítvány az utánpótlás nevelés feladatainak ellátásával kapcsolatban végzi.

Reklámadó mértéke:

-          az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %

-          az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%

-          az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%

-          az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%

-          az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%

-          az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 50%

Abban az esetben ha egy adóalany adóéve rövidebb, mint 12 hónap, az adóalapot évesíteni kell. A fizetendő adó az így kiszámított éves adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos összeg lesz.

Adózás rendje

2015. január 1-től az adóhatóság az ellenőrzései során ugyanazt a jogviszonyt a másik fél ellenőrzése során nem minősítheti eltérően.

A könyvvizsgálók ezentúl önállóan, könyvvizsgálói minőségükben is képviselhetik a cégeket az adóhatóság előtt.

Az új rendelet szerint az állami adóhatóság törli a külföldön élők egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettséget, ha a magánszemély igazolja, huzamosabb ideje külföldön él,és az ottani egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll (Bejelentőlap a TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban és egyezményes államban biztosított személy).

EKAER

Januártól kizárólag az adóhatóság által képzett (15 napig érvényes) EKAER-számmal végezhető

-          útdíjköteles járművel, közúton végzett bármely termék értékesítése

-          nem útdíjköteles járművel, közúton végzett kockázatos termék értékesítése (biztosítékadási kötelezettség mellett)

-          EU-n belüli beszerzése és értékesítése, egyéb célú behozatala és kivitele, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő adóköteles értékesítése

Amennyiben az adózó nem teljesíti a bejelentési kötelezettségét, a termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az értékének a 40%-ig terjedő bírság várható, valamint a bírság összegéig az áru is lefoglalható.

Ezentúl a vámhatóságon kívül az adóhatóság is nyilatkozathatja a fuvarozót, a megrendelőt és a szállítót is

Ital és étel automaták üzemeltetői kötelesek az adóhatósághoz bejelenteni az értékesítés kezdetét, megszüntetését, valamint bármilyen az üzemeltetést érintő változást. A bejelentés alapján az automata regisztrációs számot kap. Az első bejelentésnél automatánként 30000 Ft-ot kell fizetni. A 2015. január 1-én üzemben levő gépeket 2015. március 31-ig kötelesek bejelenteni.

A fokozott adóhatósági felügyelet alatt álló adózó által beadandó bevallásokat már nem kell adótanácsadóval, adószakértővel ellenjegyeztetni.

Fontos változás, hogy a munkáltatói SZJA bevallás határideje a korábbi június 10-e helyett május 20-ra módosul, igazodva a magánszemélyek által benyújtott SZJA bevallás határidejéhez.

A banktitokra vonatkozó új szabályozás szerint a az adóhatóság banktitokra vonatkozó megkeresésére a bankoknak végrehatási eljárás esetén 8 napon belül, ellenőrzési eljárás esetén pedig 15 napon belül kell az adatokat kiadniuk.

Januártól az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatást kérhet a telekommunikációs cégektől az internetes vásárlások forgalmi adatairól.

Felügyeleti intézkedési kérelmet az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az adózó nem gondoskodott a kötelező képviseletről, illetve nem igazolja a saját ügyben való eljárási jogosultságát.

Amennyiben a magánszemély vagy más adózó a megjelenési kötelezettség vagy együttműködési kötelezettség elmulasztásával akadályozza a hatósági eljárást, bírsággal sújtható. Magánszemélyt 200 ezer Ft-ig, más adózót 500 ezer Ft-ig bírságolhatnak. Többszöri akadályoztatás esetén magánszemélyt maximum 500 ezer Ft-ig, egyéb adózót maximum 1 millió Ft-ig bírságolhatnak.

Változik az áfa bevallás gyakorisága. Kezdő adózó esetében az eddigi negyedéves áfa bevallás gyakorisága havi gyakoriságúra változik. Éves bevallási gyakoriságról köteles negyedéves bevallói gyakoriságra áttérni az az adózó, akinek az adóévet megelőző második adóévben 50 millió forintot meghaladó árbevételt ért el, függetlenül attól, hogy az éves szinten összesített elszámolandó adója nem érte el a 250 ezer Ft-ot.

2015. január 1-től már nem csak a Közösségen belüli termékértékesítés, hanem a Közösségen belüli termékbeszerzésről is havi összesítő nyilatkozatot kell beadni abban az esetben, ha a termékbeszerzés meghaladja az 50 ezer eurónak megfelelő összeget.

Kellemes karácsonnyi ünnepeket kívánunk!

2015. évi adótörvény változások (ÁFA, Helyi adók)

A 2015. év adótörvény változásai az általános forgalmi adó törvényt és a helyi adókról szóló törvényt sem kímélték. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Általános forgalmi adó

2015. január 1-től a nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatások (elektronikus, távközlési, rádió- és televízió műsor szolgáltatás) tekintetében a szolgáltatást igénybe vevő személy (szervezet) letelepedése, lakóhelye szerinti államban kell az áfát megfizetni. Ezt a rendelkezést a 2014. december 31-ét követő szolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.

A mini egyablakos rendszer (MOSS) januártól a e szolgáltatásokból eredő áfa bevallás benyújtására és az adó befizetésére is szolgál.

Az időszakos elszámolású ügyletek új szabályozását két részletben vezetik be.

Az adótanácsadói, könyvelői, valamint a könyvvizsgálói szolgáltatásoknál 2015. július 1-től, míg minden egyéb időszakos elszámolású ügylet adófizetési kötelezettsége 2016. január 1-től változik majd. Az új rendelkezést először akkor kell alkalmazni, ha az elszámolással, fizetéssel érintett időszak kezdete, valamint a fizetéssel érintett időszak kezdete, valamint a fizetés esedékessége 2015. június 30-át (2015. december 31-ét)  követő időpontra esik.

Időszakonkénti elszámolás esetén az adófizetés főszabályként az érintett időszak utolsó napján keletkezik.

Néhány esetben az adófizetési kötelezettség keletkezésének az időpontja eltér a főszabálytól:

-          a számla- vagy nyugtakibocsátás időpontja, ha a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja és az elszámolással érintett időszakra vonatkozó ellenérték megfizetésének esedékessége az elszámolandó időszak utolsó napját megelőzi.

-          Az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megfizetésének az esedékessége, de legfeljebb az érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, ha az ellenérték megfizetésének az esedékessége az elszámolással, fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.

2014. márciusában írtunk először részletesen erről a szabályozásról. Az akkor taglalt szabályok lesznek most bevezetve, így talán érdemes az akkori cikket elolvasni.

http://www.konyvelo.blogspot.hu/2014/03/uj-szamlazasi-szabalyok-2014-julius-1.html

Változik, vagyis bővül az előleg fogalma is januártól. Abban az esetben, ha az ügyletben résztvevő felek cserében állapodnak meg, és az egyik fél hamarabb teljesít, úgy előleg címén adófizetési kötelezettsége keletkezik. Tehát előlegnek minősül minden a teljesítést megelőzően adott, az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny.

2015. január 1-től adóköteles a portfóliókezelési szolgáltatás, amit ezentúl normál (27%) adómérték terheli.  Továbbra is adómentes a befektetési alap, a kockázatitőke alap, magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfóliókezelés.

Január 1-től levonható a motorbenzin áfája abban az esetben, ha a megvásárolt benzint anyagköltségként használják fel és beépül egy másik termékértékesítés adóalapjába.

Főszabály szerint a motorbenzin áfája nem helyezhető levonásba!

Januártól abban az esetben, ha az adószám törlését nem előzi meg adószám felfüggesztés, az adó levonási jog a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésével megszűnik.

                                                                                               

2015. január 1-vel bővül (változik) a fordított adózás köre.

- A vas- és acélipari termékek értékesítése esetén kell alkalmazni első esetben annál az ügyletnél, amikor a teljesítési időpontja 2014. december 31-e utánra esik. Az ilyen ügyleteknél az áfa bevallás mellett az értékesítőnek és a beszerzőnek is ügyletenként bejelentést kell tennie az adóhatóság részére. Ezekre a termékekre a fordított adózás 2018. december 31-ig alkalmazható.

- Abban az esetben ha a belföldön gazdasági céllal le nem telepedett adóalany az ingatlan nyilvántartásba bejegyzendő ingatlant ad át belföldön, a fizetendő adót az ingatlant beszerző, belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti.

- A munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása esetén a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Azokban az esetekben kell először alkalmazni, amikor a teljesítés időpontja 2014. december 31-e utáni időpontra esik.

2015. január 1-től változik a tételes összesítő jelentés összeghatára is. Az 1 millió forint áfa tartalmat elérő számlákról kell tételes összesítő jelentést készíteni (ez eddig 2 millió forint volt).

27%-os adókulcsról a kedvezményes 5%-os adókulcsra csökken a nagytestű élő és vágott állatok (szarvasmarha, juh és kecske) értékesítésénél alkalmazott áfa kulcs.

Az online pénztárgépek és az adóhatóság adatkapcsolatát biztosító szolgáltató szolgáltatásának szüneteltetését vagy megszűnését is jelenteni kell az adóhatóságnak (pl. Mobil Adat)

Helyi adók

2015. január 1-től települési adót is bevezethet a települési önkormányzat képviselő testülete.

Nem lehet települési adót megállapítani:

-          azokra az adótárgyakra, melyekre valamely közteherről szóló törvény hatálya kiterjed. Ebben az esetben például nem adóztatható települési adó formájában a jövedelem, az ingatlan sem.

-          Nem terhelheti települési adó az államot, az önkormányzatot, a szervezeteket, valamint a vállalkozókat

A települési adó mértékét a képviselő testület szabadon állapíthatja meg!

Nem új rendelkezés: azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak, amelyeknek az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatás értéke együttes összege meghaladja a nettó árbevételük 50%-át csoportszinten kell megállapítaniuk az iparűzési adó alapját.

2015. január 1-től a fenti szabályozást csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára (napi időarányosítással) jutó összegben kell megállapítani.

Januártól mentes az iparűzési adó alól az a szövetkezet, mely nettó árbevétele 95 %-ban a tagjai részére történő értékesítésből vagy a tagjai termékeinek értékesítéséből származik.

A könyvelő kutyája

Könyvelőként tudom, a december mindig arról szól, hogy megbeszéljük a következő év adótörvény változásait, igyekszünk az összes év végi kötelezettségnek határidőben eleget tenni. 

Megpróbálunk a munka mellett felkészülni az ünnepekre, és igyekszünk Szent Este csak a családdal és a szeretettel foglalkozni!

Úgy gondolom, nem is lehetne jobb alkalom arra, hogy bemutassam Önöknek cégünk új tevékenységi körét, ami meglepően egészen másról szól, mint a számvitel.

Könyvelőként az emberek, a vállalkozások segítése a hivatásom, de nem „csak” mint könyvelő, hanem mint terapeuta is tevékenykedem. Életem második hivatásának az állat-asszisztált terápiát választottam, melyhez mindenkor hű társam nyújt segítséget, AKI egy 5 éves keverék szuka kutya, BORA.

Mind a ketten sikeresen elvégeztük a terápiás tanfolyamot, és azóta rendszeresen vállalunk kutya-gyerek kommunikációs tréninget, valamint részt veszünk fogyatékos emberek életének javítására irányuló terápiás foglalkozásokon.

Tevékenységünk bemutatására létrehoztunk egy blogot, mely minden fontos információt tartalmaz erről a nagyszerű hivatásról.

www.mancsaszivhez.hu

Amennyiben szeretnének rólunk több információt megtudni, vagy szeretnék elismerni munkánkat, keressenek minket a Facebookon is. Közösségi oldalunk kedvelése révén egyre több ember szívéhez jutunk közelebb.

 https://www.facebook.com/mancsaszivhez

2015-ös adótörvények (társasági adó, cégautó adó)

A társasági adó törvény és a cégautó adó törvény is több változást hoz 2015. január 1-vel. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Társasági adó

2015. január 1-től az előadó-művészeti szervezetek, filmalkotások és látványcsapatsportok támogatásához az adózó egy rendelkező nyilatkozatot tesz egy formanyomtatványon, illetve az adóbevallásában az adója (adóelőlege) egy részének felajánlásáról. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a támogatni kívánt célt, a kedvezményezett nevét és adószámát.

• A felajánlás a társasági adó előleg 50%-a lehet, és az adóelőleg fizetési kötelezettség határidejét megelőző hónap utolsó napjáig
• A fizetendő adó 80%-a lehet, és az adóelőleg kiegészítés (feltöltés) bevallásának határidejéig (figyelembe véve az előlegekből felajánlott összegeket is)

A felajánlásról szóló nyilatkozatot évi öt alkalommal módosíthatja (összeg, szervezet).

A felajánlott összegeket az adóhatóság csak az adózó által benyújtott igazolások megléte esetén utalja át a támogatott szervezeteknek. A támogatás egyéb feltétele, hogy az adózó mindenkor tegyen eleget az adófizetési kötelezettség teljesítésének. A felajánlott összeget az adóhatóság a bevallás benyújtását követő 15 napon belül utalja át a kedvezményezett részére.

A felajánlott összegeket egyidejűleg több célra is meg lehet osztani.

A nyilatkozatok alapján az adózót adójóváírás illeti meg

• Adóelőlegre vagy adóelőleg kiegészítésre tett nyilatkozat esetén 7,5%
• Az adóbevalláskor pedig 2,5%

Január 1-től a látványcsapatsportot képzés címén is lehet támogatni.

A veszteségelhatárolás új szabálya szerint a 2015. január 1-je utáni adóévekben keletkezett negatív adóalap legfeljebb a keletkezés évét követő öt adóévben használható fel. Átmeneti szabályként a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett és még nem érvényesített veszteséget a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint vehetjük figyelembe, azzal a kikötéssel, hogy az erre nyitva álló utolsó határidő 2025. december 31-ét magába foglaló adóév.

Új lehetőség január 1-től a felsőoktatási támogatási megállapodás. Felsőoktatási támogatásnak a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval, legalább öt évre kötött megállapodás minősül, vagyis a támogatónak legalább öt évig támogatnia kell a felsőoktatási intézményt. Az adózó az adóalap kedvezményt a támogatási megállapodás alapján kifizetett összeg 50%-ig veheti figyelembe.

Az adóalap kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen az oktatási intézmény által kiállított igazolással.  A támogatás összege elismert ráfordítás.

2015. január 1-től változik a jövedelem- (nyereség-) minimum számításának módja is. Az adóalap számításakor nem vonható le a bevételből az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ), valamint az eladott közvetített szolgáltatás értéke sem.

Ezek alapján az adóalap alapesetben az összes bevétel 2%-a lesz.

A kapcsolt vállalkozás fogalmában is változást hoz az új év. 2015. január 1-től a kapcsolt vállalkozás fogalma bővül:

- kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más (belföldi vagy külföldi) személy, ha közük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Erre a rendelkezésre azoknál a vállalkozásoknál érdemes kiemelten odafigyelni, ahol a két cég ügyvezetője ugyanaz a személy, az egyik cég az EVA hatálya alá tartozik, és számláz a két cég egymás között. Ebben az esetben megvalósul az EVA törvény szabályozása, miszerint a kapcsolt vállalkozásból származó bevétel duplája után kell adót fizetni.

Új előírás, hogy annak a nonprofit szervezetnek, amely a közhasznúsági minősítést követő két lezárt üzleti éve alapján nem teljesíti a közhasznúság feltételeit, vagy két éven belül megszűnik, úgy utólagosan társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezik.

Új szabály szerint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség (ráfordítás) a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondoskodás mellett nem merült volna fel.  

Cégautó adó

2015. január 1-től az állami tulajdonban lévő személygépkocsi után a cégautó adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi felett a vagyonkezelői jogokat gyakorolja.

Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után a cégautó adó bevallási és fizetési kötelezettség a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni.

Új rendelkezés alapján mentes az adó alól a személygépkocsi, amely öröklés útján került a magyar állam tulajdonába. A mentesség csak addig illeti meg, amíg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt más személy vagy szervezet részére nem adja át a kezelői vagy használati jogot.

2015. évi adótörvény változások (SZJA és KATA)

A személyi jövedelemadó törvényben és a KATA törvényben is több változás lép életbe 2015. január 1-vel. Alábbi írásunk a teljesség igénye nélkül megpróbálja néhány fontosabb változásra, pontosításra felhívni a figyelmet.

Személyi jövedelemadó

2015. január 1-től új fogalom az adótörvényben az első házasok kedvezménye.

Minden olyan párt, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti, együttesen jogosultsági hónaponként 31.250 forinttal csökkentheti az adóalapját (5000 Ft adó/hónap). A kedveszményt döntésük szerint közösen, az összeg megosztásával vehetik igénybe. Ennek a feltétele az adóbevallásban a közös nyilatkozattétel. Jogosultsági hónapként maximum 24 hónap vehető figyelembe. Először a házasságkötés hónapját követő hónaptól lehet ezzel a kedvezménnyel élni, és utoljára arra a hónapra érvényesíthető, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre szerez jogosultságot. Igénybe vehetik a kedvezményt abban az esetben is, ha a jogosultság megnyílásakor az egyik fél már jogosult családi kedvezményre.

A családi kedvezmény összege 2015-ben nem változik, viszont a tervezet alapján 2016-tól a két eltartottat nevelő családok kedvezménye évenként növekedni fog:

• 2016-ban 78.125 forint
• 2017-ben 93.750 forint
• 2018-ban 109.375 forint
• 2019-től 125.000 forint

2015. január 1-től a családi kedvezmény érvényesítéséhez már nem csak az adóelőleget megállapító munkáltatóhoz lehet nyilatkozatot leadni, hanem a rendszeresen ismétlődő bevételt juttató kifizetőknek is. Ezen munkáltatók is kötelesek adott esetben a járulékkedvezményt is érvényesíteni.

Fontos változás, hogy a családi kedvezményt ezentúl csak az eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén lehet érvényesíteni. Ezt a szabályt a 2015.december 31-e utáni nyilatkozatokra, illetve a 2015. adóévre vonatkozó bevallások esetében kell alkalmazni!

2015. január 1-től 200 ezer forintos keretösszegig adott béren kívüli juttatás (cafetéria elemek pl: Erzsébet utalvány, iskolakezdési támogatás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, vagy nyugdíjszolgáltatás) a korábbi mértékkel azonos 35,7%-os közteher megfizetésével adózik. E felett további 250 ezer forintig adható a SZÉP kártya három fajtája ugyanennyi, vagyis 35,7%-os adóteher mellett (az adóalap a juttatások 1,19-szerese, az adóteher pedig 16% SZJA és 14% EHO). Így összesen 450 ezer forint keretösszegig marad meg a 2014-es adóteher. Minden egyéb, e keret felett adott juttatás 51,17% adóterhet visel majd.

Minden esetben figyelemmel kell lenni az egyes juttatásoknál a maximum adható keretekre, melyek 2014-ről 2015-re nem változnak.

• Munkahelyi étkeztetés havi maximum 12500 forint
• Erzsébet-utalvány havi maximum 8000 forint
• Helyi utazási bérlet
• Iskolakezdési támogatás gyermekenként a minimálbér 30%-ig
• Iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása a minimálbér két és félszereséig
• munkáltatói hozzájárulás az önkéntes nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50%-ig
• munkáltatói hozzájárulás az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárba a minimálbér 30%-ig
• üdültetés a munkáltató tulajdonában (kezelésében) levő üdülőben a minimálbér összegét meg nem haladó mértékig
• Szép-kártya szálláshelyre évi 225 ezer forint, vendéglátásra évi 150 ezer forint és szabadidős tevékenységre évi 75 ezer forint

Változatlan marad az egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatások köre is. Az adóalap itt is a juttatás 1,19-szerese, mely után 16% személyi jövedelemadót, valamint 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Így az adókulcs összességében 51,17%-ra növekszik.

Abban az esetben, ha a foglalkoztatás nem áll fenn egész évben, az éves keretösszeget a foglalkoztatás napjaival arányos összegben kell megállapítani.

A béren kívüli juttatás közterhét a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Fontos változás lesz január 1-től az egyéni vállalkozókra nézve a jövedelem-(nyereség-) minimum számítása. 2015. január 1-től a jövedelem- (nyereség-) minimum számításánál nem vonható le az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ), és szintén nem vonható le a eladott közvetített szolgáltatások értéke sem. Vagyis az így számított adóalap megegyezik az összes bevétel 2%-val!!

2015. január 1-tól a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg, szemben az eddigi gyakorlattal, mely szerint a számla-, nyugtaadás elmulasztásának napján szűnt meg.

Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó január 1-től a veszteség keletkezését követő öt évig határolhatja, illetve használhatja fel. (eddig nem volt korlát). Az átmeneti rendelkezés szerint a 2014-ig keletkezett és még nem érvényesített veszteségek a keletkezés évében érvényes feltételek szerint számolható el, arra való tekintettel, hogy utoljára a 2025-ös adóévben lehet érvényesíteni.

Az őstermelői tevékenységnél új rendelkezés a közös háztartás és a közös háztartásban élő családtag fogalma. Közös háztartásnak minősül az egy lakóingatlanban együtt lakó, bejelentett lakóhellyel rendelkező természetes személyek közössége. Közös háztartásban élő családtagnak pedig az őstermelő házastársát, egyenes ágbeli rokonát kell tekinteni.

A veszteségelhatárolás előbb említett változása a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelőre is vonatkozik.

2015. január 1-tól változás lesz a lakáscélú munkáltató támogatás adómentességében is. Január 1-től lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló 2001/12. számú kormányrendelet szerinti akadálymentesítés is. Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani akkor sem, ha a munkáltató akadálymentesítésre ad visszatérítendő kölcsönt.

A nyugdíjbiztosításoknak alapesetben négy kockázatot kötelezően tartalmaznia kell, úgymint halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése, de ezen kívül a biztosítás más kockázatra nem terjedhet ki! A nyugdíjbiztosítás kedvezményezettje (a biztosított halálát kivéve) csak maga a biztosított lehet. Amennyiben a szerződő és a biztosított személye nem ugyanaz, és a szerződő a szerződést megszüntetné, a felhalmozott összeg is a biztosítottat illeti meg.

A nyugdíjbiztosítás kötelező elemét jelentő haláleseti és egészségkárosodási kockázat díja nem haladhatja meg a kiegészítő biztosítási díjak nélküli biztosítási díj 10%-át.

A teljes életre szóló (WL) biztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik. A 2018-tól kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként adózik.

Ügyvezetők felelősségbiztosítása. Az új Ptk. rendelkezéseire való tekintettel a díj fizető által kötött felelősségbiztosítások tekintetében kimondásra került, hogy a díjat fizető tevékenységével, illetve a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélyeknek a díjat fizető tevékenységével összefüggő feladatuk ellátásával kapcsolatos felelősségre kiterjedő felelősségbiztosítás díját nem kell bevételként figyelembe venni. Átmeneti rendelkezés, hogy a fenti szabályt a hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazni lehet, vagyis már akár 2014-ben is!
 

Fontos változás, hogy a munkáltatói SZJA bevallás határideje a korábbi június 10-e helyett május 20-ra módosul, igazodva a magánszemélyek által benyújtott SZJA bevallás határidejéhez.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

2015. januártól a megszűnést az adóhatóság minden esetben határozattal állapítja meg. Az adóalanyiság 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt csak akkor szűnik meg, ha ez a tartozás a naptári év utolsó napján áll fenn. Ilyenkor a megszűnés napja az adóalanyiság megszüntetését tartalmazó határozat jogerőre emelkedésének napját magába foglaló hónap utolsó napja.

Megszűnik az adóalanyiság az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha a vállalkozás már nem felel meg a kisadózó vállalkozások alanyaira vonatkozó feltételeknek.

Január 1-től a kisadózó bejelentésekor a TAJ szám bejelentése is kötelezővé válik az eddigi adóazonosító, név és cím bejelentése mellett.

A tételes adó mértéke nem változik, főállású adózó esetében 50 ezer forint, vagy 75 ezer forint, főállású adóalanynak nem minősülő kisadózó esetében 25 ezer forint.

Könnyebbséget hoz az a változás, mely szerint nem kell havonta megismételni a bejelentést azokban az esetekben, maikor az egyéni vállalkozó a szabályok alapján szünetelteti a tevékenységét. Egyéb esetekben le kell jelenteni a tételes adó alóli mentességet a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.

Pontosításra került, hogy osztalék típusú jövedelem a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.

2015. január 1-től új szabály, hogy a nyilvántartott készlet értékét akkor sem kell leadózni, ha az egyéni vállalkozó a KATA törvény hatálya alól áttér az EVA törvény hatálya alá.

Módosult a reklámadóról szóló törvény

2014. december 1-től a reklámadóról szóló törvény új rendelkezéssel módosult. Ettől az időponttól kezdődően az állami adóhatóság a reklám-közzétevő adóalanyok adatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba (hasonlóképpen, mint a köztartozásmentes adózói bázisba), saját kérelemre lehet bekerülni. A kérelemhez nincs közzétett nyomtatvány, papír alapon, szabadon választott formátumban lehet ennek eleget tenni.

Az adóhatóság kérése, hogy ezeket a kérelmeket december hónap közepéig juttassák el az illetékes szervekhez, ebben az esetben tudják vállalni a 2015. január 1-től a rendszerben való közzétételt.

Azon cégek, melyek a szerződéskötés időpontjában szerepelnek a nyilvántartásban, mentesülnek a nyilatkozattételi kötelezettség alól!

További információért kattintson ide!>>>