2014. január 24., péntek

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak változása 2014. január 1-től - 2. rész


Ikrek után járó gyermekgondozási díj 

2014. január 1-től ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj a terhességi gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól az általános szabályok szerint meghatározott időtartamot követően további 1 évig jár

Az általános szabályok szerint a GYED-re való jogosultság megállapításánál azt vesszük számításba, hogy a jogosult a szülés előtt 2 éven belül hány napig volt biztosított. Ahány napig biztosított volt, annyi napra jár a GYED, maximum a gyermek 2 éves koráig. 

Példa: A nappali tagozaton tanuló személy tanulmányai befejezését követően (2013. június) 2013. szeptember 01. napján munkaviszonyt létesített. 2014. május 01. napján iker gyermekeket szül. 
A terhességi gyermekágyi segély lejártát követően az általános szabályok szerint egy évig jár a gyermekgondozási díj (a tanulmányok miatt maximum 180 nap beszámítható), de a 2014. januártól élő rendelkezések szerint az ikrekre való tekintettel további még egy évre folyósítható. 

Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj 

2014. január 1-től lehetőség nyílik arra is, hogy a hallgatói jogviszonyban levő tanuló diák is jogosulttá váljon a gyermekgondozási díj igénybevételére. A szülő nő (ebben az esetben csak a szülő nő) csak akkor lesz jogosult a GYED-re, ha az összes feltételnek megfelel. 

Jogosultsági feltételek: 
  • Amennyiben a gyermeke születését megelőző két éven belül magyar nyelvű (Magyarországon levő) felsőfokú alapképzés, felsőfokú szakképzés, felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés, továbbá mesterképzés, egységes, osztatlan képzés, doktori képzés nappali tagozatán legalább két aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. A két aktív félév 300 napot jelent. A hallgatói igazolást az iskola állítja ki. 
  • Amennyiben a gyermeke a hallgatói jogviszony nappali tagozaton történő fennállása alatt, vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, vagy megszűnését követő egy éven belül születik 
  • Amennyiben a gyermeket saját háztartásában neveli 
  • Amennyiben magyar vagy másik EGT tagállam állampolgára (magyar bejelentett lakcímmel kell hogy rendelkezzen).

A vér szerinti apa csak abban az esetben jogosult az ellátásra, ha a szülő nő meghal, vagy nem felel meg a jogosultsági feltételeknek és biztosítási jogviszonya alapján sem jogosult az ellátásra. 

A hallgatói jogviszony alapján folyósított GYED jogosultsági ideje a gyermek születésének napjától a gyermek egy éves koráig tart. Ebben az esetben nincs terhességi gyermekágyi segély, a GYED azonnal igényelhető. A gyermek 1 éves kora után GYES-re lesz jogosult. 

A GYED összege: 
  • Alapfokú képzés esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér 70%-a (jelenleg 101.500,- Ft a minimálbér) 
  • Mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben, doktori képzésben részt vevő hallgató esetében a garantált bérminimum 70%-a (jelenleg 118.000 Ft a garantált bérminimum) 
  • Amennyiben a GYED-re jogosult a szülés napján biztosított (a hallgatói jogviszony mellett lehet dolgozni!) és rendelkezik 180 naptári nap jövedelemmel, az ellátás alapja a jövedelem, de nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, vagy a garantált bérminimum alapján megállapított összeg, viszont nem lehet magasabb havonta a minimálbér kétszeresének 70%-nál (GYED maximum) 
  • Amennyiben a jogosult a szülés napján biztosított, de nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összege a jogosultság kezdőnapján érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum 70%-a 
Abban az esetben, ha a GYED folyósítás alatt emelkedik a minimálbér összege, a hallgatói jogviszony alapján járó GYED összege igazodik a minimálbér emelkedéshez. 

Egyéb változások 

1. Új munkáltató fogalma: A végrehajtási rendelet 28.§. alapján a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult folyamatos biztosítási időn belül ugyanannál a foglalkoztatónál ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. Erre a rendeletre született egy OEP által közzétett jogértelmezés, mely alapján a régi munkáltatóhoz való visszalépés nem számít új munkáltatónak, ha az 30 napon belül történik, ugyanabba a munkakörbe. 

2. Figyelembe vehető jövedelem Vhr. 31.§. (5) bekezdése: ha a biztosított nem rendelkezik 180 bérrel ellátott nappal, és ellátása tényleges jövedelem alapján került megállapításra, a részére kifizetett nem rendszeres jövedelem nem vehető figyelembe az ellátás naptári napi alapjának megállapításánál. Amennyiben rendelkezik 180 bérrel ellátott nappal, már figyelembe tudom venni a nem rendszeres jövedelmet is! 

3. Osztószám 31.§. (3.a) bekezdése: ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó a jogosultságot megelőző naptári évben azért nem rendelkezett 180 bérrel ellátott nappal, mert minimum járulékfizetésre nem volt kötelezett (pl. volt egyéb 36 órát meghaladó egyéb jogviszonya), az osztószám megállapításánál a biztosításban töltött napokat csökkenteni kell a jövedelmet nem realizáló időtartam napjainak számával. 

4. A terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 2015. január 01-jét megelőzően született gyermekek után a jelenleg hatályos és a 2013. július 14. napjáig hatályos jogszabályok szerint is ki kell számolni és a kedvezőbbel folyósítani!

2014. január 23., csütörtök

Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak változása 2014. január 1-től - 1. rész

2014. január 1-től életbe lépett, legnagyobb érdeklődéssel követett változás a „GYED EXTRA” névre keresztelt módosított ellátás. 2014. január 1-től a GYES és most már a GYED mellett is lehet munkát vállalni, akár heti 40 órás jogviszonyban is. GYED mellett a gyermek 1 éves kora után lehet munkát vállalni. A GYED- del kapcsolatos változások mellett néhány kisebb-nagyobb egyéb módosítás is életbe lépett. Következő összefoglalónkban igyekeztünk áttekinteni mindezeket a változásokat is. 

A megváltozott szabályok megismeréséhez át kell tekintenünk az alábbi újdonságokat és módosításokat: 
  1. Több ellátás együttes folyósítása 
  2. GYED melletti munkavégzés 
  3. Ikrek után járó ellátás 
  4. Hallgatói jogviszony alapján járó ellátás 
  5. Egyéb változások 
Több ellátás együttes folyósítása 

Nem változott: az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe. 39.§. (1) 

2014. január 1-től a fenti törvényi rendelkezés néhány nevesített kivétellel alkalmazandó, vagyis néhány esetben több ellátás is igénybe vehető. Lássuk ezeket az eseteket. 
  • 39.§. (2) bekezdése szerint kivételt képez az-az eset, amikor a jogosult a gyermekgondozási támogatás (gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás) illetve a gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal, és ez idő alatt keresőképtelenségére való tekintettel táppénzre, gyermekápolási táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Ebben az esetben mind a két féle ellátást igénybe veheti. 
  • 39.§. (3) – (4) bekezdése szerint a szülők a közös háztartásban élő gyermekük után egyidejűleg jogosultak táppénzre, terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra. Az ellátásokat választásuk szerint csak az egyik szülő veheti igénybe, mely alól a gyermekápolási táppénz a kivétel. (pl. az anya GYED ellátást kap a gyermekre, de mellette dolgozik. A gyermek beteg lesz, az apa is igényelheti a gyermekápolási táppénzt. Ebben az esetben anya GYED-et és munkabért is kap, az apa pedig a gyermekápolási táppénzt.) 
  • 39.§. (5) – (6) bekezdése szerint a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel egyszerre veheti igénybe a terhességi gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat vagy akár a gyermekápolási táppénzt. A gyermekápolási táppénz kivételével a gyermekek után járó ellátásokat döntésük szerint, de csak az egyik szülő veheti igénybe. 
  • 39.§. (7) bekezdése szerint a közös háztartásban élő gyermek jogán választásuk szerint a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. Ez annyiban tér el az előzőekben említett esetektől, hogy míg az anya otthon van GYED-en (vagyis nem dolgozik), a gyermek beteg lesz, az egyébként dolgozó apa is igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt, vagyis egy gyermek mellett akár mind a két szülő otthon maradhat, miközben kétféle ellátást kapnak. 

Nagyon fontos, hogy különböző korú gyermekeknek kell tekinteni a nem azonos várandóságból született gyermekeket. Vagyis az ikrek egy gyermeknek minősülnek!!!! Az is fontos, hogy a különböző korú gyermekek után a két ellátás csak akkor folyósítható, ha az egyik gyermek 2013. december 31-e után született. 

GYED melletti munkavégzés 

Az új szabályozás szerint 2014. január 1-től a gyermek 1 éves kora után a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban lehet munkát vállalni. 

Itt érdemes átnézni azokat az eseteket, amikor nem jár gyermekgondozási díj: 
  • Amennyiben a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát vállal (ide nem értve: a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért kapott díjazást, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási viszonyban végzett tevékenység díjazását), vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. 
  • Amennyiben a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét. Amennyiben a keresetét részben kapja meg, úgy az elmaradt kereset után jár a GYED 
  • Amennyiben a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve: a táppénzt, a baleseti táppénzt, a terhességi gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást). Itt érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a szülők közül pl. az apuka az EU tagállamok közül valamelyikben munkát végez, és az anyuka a gyermekkel hozzá költözik, és abban az államban bármilyen jogcímen családtámogatási ellátást kapnak, Magyarországon a terhességi gyermekágyi segély kivételével más ellátást nem igényelhető! 
  • Amennyiben a gyermeket ideiglenesen elhelyezték, nevelésbe vették, valamint ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el 
  • Amennyiben a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyzeték el (ide nem értve a rehabilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezést). Kivéve ha a gyermek 1 éves kora után a jogosult keresőtevékenységet folytat, valamint. 
  • Amennyiben a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti. 
  • Amennyiben a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek 1 éves kora után kezdődik, úgy az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát vállal (ide nem értve: a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért kapott díjazást, valamint a nevelőszülői foglalkoztatási viszonyban végzett tevékenység díjazását), vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. Kivéve: ha az igénylő a gyermekre tekintettel terhességi gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal. 
A cikk folytatásáért kattintson ide!

2014. január 2., csütörtök

Jegyzett tőke emelése tagi hitelből - NAV állásfoglalás

Az új Ptk. 2014-es módosítása kapcsán 2013. májusában megjelent cikkünket szeretnénk kiegészíteni. 

A megjelent cikkben megemlítettük, hogy a meglévő tagi hitel állományból is meg lehet a jegyzett tőkét emelni, de ez (mint elengedett követelés) illetékfizetési kötelezettséggel jár. 

Írásunk megjelenése után több szakemberrel konzultáltunk, mert az illetékfizetéssel kapcsolatban ellentétes vélemények születtek. Úgy gondoltuk, hogy a legjobb megoldást választjuk, és a NAV illetékes szakembereitől kérünk állásfoglalást.

A NAV válaszát alább olvashatják, mely ellentétes a cikkben megjelent illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatban, ezért kérem Önöket, figyelmesen olvassák át az „állásfoglalást”. 

"A gazdasági társaságoknál a törzstőke, alaptőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, így a társaság tagja által a társaság részére rendelkezésre bocsátott, a társaság által elismert tagi kölcsön összegével is, tekintettel arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 13. § (2) bekezdése alapján az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is figyelembe vehető nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként). Számviteli szempontból tehát nincs annak akadálya, hogy az adott tag az általa nyújtott kölcsönből származó követelését a jegyzett tőke megemelése keretében, apportként a társaság részére rendelkezésre bocsássa. 

A jegyzett tőke-emelés bejegyzését követően a társaságnak az apport miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal a tagi kölcsön miatt korábban a társaságnak a tulajdonossal szembeni kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik. A kötelezettség és a követelés összevezetésével a társaságnak a tagi kölcsön miatti kötelezettsége megszűnik. Ez esetben a tag nem elengedi a követelését, hanem beapportálja a társaságba. A követelés átruházására tehát nem ingyenesen kerül sor, hiszen annak ellentételezéseként az apportot adó tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) szerez a társaságban. 

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 11. § (1) bekezdés c) pont szerint az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. 

Az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja szerint vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. 

Továbbá az ilyen juttatás a visszterhes vagyonátruházási illetéknek sem tárgya.[Itv. 18. § (2) bek.] 

Az Itv. fentebb idézett rendelkezéseinek együttes olvasata alapján tehát sem a társaságnál, sem a tagnál nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség a tagi kölcsönből megvalósított törzstőke emelés esetén. 

Tájékoztatom, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír."