Eredményekben, egészségben és 

örömökben gazdag 

Boldog Új Évet Kívánunk!

 

Alanyi adómentesség szabályai

Az alanyi adómentesség szabályai a vállalkozók elenyésző rétegét érinti, de úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes áttekinteni újra ezt az egyszerűnek tűnő, de buktatókkal is járó adózási formát. Az alábbi írásban a fontosabb szabályokat elevenítjük fel.

Mi is az alanyi adómentesség? Főszabályként az alanyi adómentes vállalkozás az értékesítésénél adót (áfa) nem számít fel, a beszerzéseinél nem illeti meg az adólevonási jog.

Kinek éri meg? Annak a vállalkozásnak „éri meg” ezt az adózási módot választani, aki várhatóan 8 millió forint alatti árbevételt fog realizálni egy adóévben, várhatóan nagyobb beruházást nem fog eszközölni. Az alanyi adómentes időszakban nem érdemes nagyobb értékű tárgyi eszközt beszerezni, hisz az előzetesen felszámított áfát abban az esetben sem lehet majd levonni, ha az eszközt később adóköteles értékesítéshez kerül felhasználásra. Érdemes még olyan adóalanynak választania, aki jellemzően „tárgyi adómentes” bevételre tesz szert, és csak elenyésző mértékben van egyéb, adóköteles bevétele. Érdemes még annak is választani, aki jellemzően végfelhasználónak értékesít.

Mely esetekben nem ajánlott? Nem biztos, hogy megéri annak az adóalanynak, aki rendszeresen más adóalanynak értékesít, mivel így kevésbé versenyképes.

Az alanyi adómentesség választásának törvényi feltételei:

-          a vállalkozó a tárgy évre akkor választhatja az alanyi adómentességet, ha a megelőző évben a belföldi értékesítés nettó árbevétele (áfa nélkül) nem haladta meg a 8 millió forintot.

-          A pénzforgalmi szemléletben könyvelő adóalanyoknál (pl. egyéni vállalkozó stb.) a 8 millió forintos értékhatárba azt a kiszámlázott (vagy még ki sem számlázott), de még be nem folyt bevételt is figyelembe kell venni, amely teljesítése az áfa tv. szerint az előző évre esik

-          Az év közben alakuló adóalany a vállalkozás kezdetekor választhatja az alanyi adómentességet. Ebben az esetben azt kell eldönteni, hogy abban az évben várhatóan eléri-e a bevétele a 8 millió forintos értékhatár időarányos részét

-          Az EVA alól átlépő vállalkozóknál nem feltétel az előző évi árbevétel 8 millió Ft alatti értéke, vagyis elméletileg bármelyik EVA-s vállakozó választhatja az alanyi adómentességet.

-          Az alanyi adómentesség választását megelőző év december 31-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak. Az újonnan alakuló alanynál a megalakulás időpontjában kell megtenni a bejelentést. Az EVA-ból átlépő adóalanyok az átlépés időpontjában, akár év közben is választhatják az alanyi adómentességet.

Melyek azok a bevételek, amiket nem kell figyelembe venni a 8 millió forintos értékhatár számításánál:

-          tárgyi eszközök értékesítése

-          immateriális jószág értékesítése

-          új közlekedési eszköz értékesítése a közösség más tagállamába

-          építési telek értékesítése

-          építés alatt álló ingatlan értékesítése

-          befejezett ingatlan értékesítése, ha a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két év még nem telt el

-          „tárgyi adómentes” értékesítés

-          Mezőgazdasági tevékenység bevétele, ha arra vonatkozóan az áfa tv. különös szabályait alkalmazzák

Nagyon gyakori buktatója az alanyi adómentességnek, hogy kevés vállalkozó van azzal tisztában, hogy néhány értékesítést áfa fizetési kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy egyébként nem kell az értékesítésről kiállított számláiban adót feltüntetnie.

Nézzük, mely esetekben keletkezik áfa fizetési kötelezettsége az alanyi adómentesség időszaka alatt:

-          Tárgyi eszköz értékesítés. Abban az esetben, ha a vállalkozó az adómentes időszakban vásárolt tárgyi eszközt adókötelesen értékesíti, akkor a vásárláskor felszámított adóra utólag adólevonási jogot érvényesíthet az általános szabályoknak megfelelően (Áfa tv. 136. §). Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy a levont adó összege nem haladhatja meg az értékesítéskor fizetendő adó összegét.

-          Immateriális jószág értékesítése. Ilyen jellegű értékesítésnél fennáll az adófizetési kötelezettség, de ebben az esetben nem keletkezik pótlólag levonható adó, vagyis a fizetendő adó teljes összegében megfizetendő adónak minősül.

-          Építési telek értékesítése. Abban az esetben, ha az építési telek tárgyi eszköznek minősül, úgy a tárgyi eszköz értékesítésnél leírtak szerint kell eljárni. Abban az esetben, ha a telek árunak minősül és a beszerzéskor a felszámított adó már levonásra került, így nem keletkezik pótlólag levonható adó. Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi mentes időszakban keletkezett, és nem történt adó levonás, úgy az értékesítéskor pótlólag levonhatja az adót. A levont adó összege ebben az esetben sem lehet több mint a fizetendő adó összege.

-          Befejezetlen, építés alatt álló ingatlan értékesítése. Ebben az esetben úgy járunk el, mint az építési telek értékesítése során

-          Két évnél nem régebbi, befejezett ingatlan értékesítése esetén ugyanúgy járunk el, mint az előző pontban

-          Ingyenes termékátadás (termékértékesítésnek minősül) esetén, ha az adott termék beszerzésekor levonták az adót, akkor adófizetési kötelezettsége keletkezik az átadáskor (adóalap a beszerzési ár!). Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi adómentesség időszakában keletkezett, és ingyenesen átadja a vállalkozó, nem keletkezik fizetendő adója.

-          Saját vállalkozásban végzett beruházás esetében a használatba vételkor a folyó költségek adótartalma levonhatóvá válik, míg a bekerülési érték után adófizetési kötelezettsége keletkezik.

-          Abban az esetben, ha terméket szállít át a közösség másik tagállamába, de nem értékesíti, vagy nem hozza vissza, akkor az átszállítás termékértékesítésnek minősül, és az általános szabályok szerint adót kell fizetni utána. Az értékesítés esetén pótlólag levonható adó nem keletkezik.

-          Közösségi termékbeszerzés esetén adót kell fizetni abban az esetben, ha az alanyi adómentes beszerzése meghaladta az adott évben a 10.000 eurót.

-          Termékimport után az a alanyi adómentes adózó adófizetésre kötelezett, de a termékimport után fizetett előzetesen felszámított adót nem vonhatja le.

-          Importszolgáltatás esetén is adót kell fizetni, és ebben az esetben sem illeti meg az adólevonás joga.

Az alanyi adómentes adózó abban az esetben, ha adófizetésre kötelezett, havonta tesz eleget a bevallási és befizetési kötelezettségének. Amennyiben nem keletkezik fizetendő adója, úgy bevallási kötelezettsége sem keletkezik.

Megszűnik az alanyi adómentesség abban az esetben, ha az adóalany átlépi a 8 millió forintos értékhatárt. Ebben az esetben az adóalany két évig nem választhatja újra az alanyi adómentességet.

Az adóalany saját döntése szerint is kiléphet az adózási mód alól. Ebben az esetben a következő adóévben újra választhatja.

Az adómentesség megszűnését be kell jelenteni az adóhatóságnak.

Áldott, békés karácsonyt kívánunk mindenkinek!!

 

Szabadság

Irodánk 2016. december 22 - től 2017. január 2-ig szabadság miatt zárva tart.

Első munkanap 2017. január 3.

Kisadózó vállalkozások tételes adója, KATA

2017. január 1-vel kedvező változások lépnek életbe a kisadózó vállalkozások tételes adójában, köznyelven a KATA-ban.

A kedvező változások miatt, nagyon sok vállalkozó fejében megfordult már, a KATA szerinti adózás lehetősége.

Nézzük át a KATA fontosabb szabályait, az esetleges buktatókat, hogy könnyebb legyen a választás.

Kik lehetnek a tételes adó alanyai:

-         egyéni vállalkozók

-         egyéni cégek

-         kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságok

-         kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaságok

Melyek azok a körülmények, amelyek kizárják a KATA választásának lehetőségét:

-         nem választhatja az a vállalkozás, melynek az adószámát az adóhatóság az adóalanyiság választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy az adószám felfüggesztés alatt volt

-          nem választhatja az a vállalkozás, mely az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 68.20 (Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése) tevékenységből bevételt szerzett

A működő vállalkozások év közben is választhatják a KATA-t. Az adóalanyiság ebben az bejelentést követő hónap első napjával jön létre. Az év közbeni választásnak nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást, vagy az EVA alanyiságot választotta.

A kezdő vállalkozás az adóhatósági bejelentkezés alkalmával is választhatja a KATA-t. Ekkor az adóalanyiság a nyilvántartásba vétel napjával jön létre.

Abban az esetben, ha egy vállalkozás, még az adóalanyiság kezdete előtt meggondolja magát, és mégsem szeretné ezt az adózási formát választani, a nyilatkozatát visszavonhatja.

Fontos tudni azt is, hogy az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapon belül az adóalanyiság ismételten nem választható!

Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg az alábbi adatokat kell bejelenteni:

-         a kisadózó neve (egyéni vállalkozó magánszemély, az egyéni cég tagja, Bt és Kkt esetében a társaság kisadózóként bejelentett tagja)

-         kisadózó TAJ száma

-         a kisadózó főállásúnak vagy mellékállásúnak minősül-e

-         a magasabb összegű tételes adófizetést választásának tényét

Nézzük ki minősül nem főállású kisadózónak:

-         legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll (több jogviszonyt össze kell számítani!)

-         a Tbj törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül

-         külföldön biztosított személy

-         olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesül

-         a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül (másik KATA-s vállalkozásban főállásúnak minősül)

Tételes adó mértéke:

-         főállású kisadózó után havi 50.000 Ft

-         főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 Ft

-         főállású kisadózó után, saját döntés alapján havi 75.000 Ft

Az időarányos bevételi értékhatár túllépése esetén az értékhatárt meghaladó bevétel összege után 40%-os adót kell fizetni.

A tételes adó fizetési határideje minden hónap 12-e, a százalékos mértékű adó fizetésének határideje az adóévet követő február 25-e.

A tételes adó megfizetése az alábbi adókat, közterheket váltja ki:

-         vállalkozói személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalékalap utáni adó, átalányadó

-         társasági adó

-         szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék

A tételes adó nem váltja ki az egyéb jogviszonyban levő személyek után fizetendő adó- és járulék kötelezettségeket, az iparűzési adót, valamint az általános forgalmi adót.

A KATA bevételi értékhatára 2017. január 1-től évi 12 millió Ft. Az egy évnél rövidebb adóalanyiság esetén a 12 millió forintot időarányosan kell számítani (havonta 1 millió forint).

Nagyon fontos megjegyezni, hogy 2016-ban a KATA és az alanyi áfa mentesség bevételi értékhatára egyaránt 6-6 millió forint, de 2017. január 1-től az alanyi áfa mentesség bevételi értékhatára „csak” 8 millió forint lesz.

Ez abban az esetben jelenthet problémát, ha a KATA-s, alanyi adómentes vállalkozás eléri a 8 milliós bevételt, mert az e fölötti bevételét már áfásan kell kiszámláznia, illetve a változás napjával be kell jelentkeznie az általános forgalmi adó körébe, valamint általános forgalmi adó bevallásra, és fizetésre is kötelezetté válik.

A KATA alkalmazása során figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a "munkaviszonytól való elhatárolás" feltételeinek is megfeleljünk. Az alább felsorolt feltételek közül már kettő megvalósulása esetén KATA-s vállalkozásunk rendben lesz:

• a kisadózó a tevékenységét nem kizárólag személyesen végezheti
• a bevételeinek legalább 50%-át nem adatszolgáltatásra köteles adóalanytól szerezte (adatszolgáltatást azon bevétel után kell teljesíteni, amikor adóéven belül egy adóalany tekintetében az 1 millió forintot meghaladta a kiszámlázott árbevétel)
• a tevékenység végzésének a helye a kisadózó birtokában áll
• a munkavégzéshez szükséges eszközöket a kisadózó biztosította
• a tevékenység végzésének a rendjét a kisadózó határozza meg
• a megrendelő nem adhat utasítást a munka elvégzésének módjára

Az alábbi esetekben szűnik meg a KATA adóalanyiság:

-         adózói bejelentés alapján, vagyis saját döntés alapján

-         vállalkozási forma változása esetén (pl. bt-ből kft lesz)

-         a kisadózó egyéni vállalkozó megszűnésének napjával

-         a kisadózózó vállalkozás jogutód nélküli megszűnésének napjával

-         a kisadózó halála napjával, ha más kisadózó nem működik közre, illetve ha 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre

-         gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagja kilépésének napjával, ha más kisadózó nem kerül bejelentésre

-         tagsági jogviszony kezdetének a napjával, ha a társaságba nem magánszemély tag kerül

-         kiszabott mulasztási bírság jogerőre emelkedésének napjával, amennyiben a bírságot

o   számla-vagy nyugtaadás elmulasztásáért

o   be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért

o   igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért szabnak ki

-         adószám felfüggesztésének vagy törlésének jogerőre emelkedésének napjával

-         a naptári negyedév utolsó napjával a kisadózó vállalkozás nettó adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot

-         végelszámolás, felszámolás illetve kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző nappal

-         az adóalanyiságot kizáró tevékenység esetén a tevékenység bejelentését megelőző nappal

A kisadózó mentesül a tételes adó megfizetése alól, ha az alábbi mentesítésre okot adó körülmény legalább 30 napig fennáll:

-         táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül

-         önkéntes katonai szolgálat esetén

-         fogva tartás idejére

-         egyéni vállalkozás szünetelésének idejére

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, ezért minden biztosítottnak járó ellátásra jogosult. 2017. január 1-től az 50 ezer Ft tételes adó megfizetése esetén az ellátások alapja 90 ezer Ft, míg a 75 ezer Ft tételes adó megfizetése esetén az ellátások alapja 150 ezer Ft lesz.

A főállásúnak nem minősülő kisadózó nem biztosított, így e jogviszonya alapján társadalombiztosítási ellátásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot. 

Az alanyi adómentesség szabályairól ITT olvashat