Kamarai tagdíj és regisztráció 2016.

Közeledik az újabb kamarai hozzájárulás fizetésének határideje (2016. március 31.)

2012. január 1-jétől kezdődően minden társas és egyéni vállalkozónak regisztrálnia kellett a területileg illetékes kereskedelmi- és iparkamarába.

Minden újonnan alakuló gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó a cégbírósági bejelentkezést (nyilvántartásba vételt) követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.

Azok a vállalkozások, akik már az előző években kérték nyilvántartásba vételüket újabb regisztrációs lapot nem kell kitölteniük.

Nagyon fontos, hogy a kamarai tagság önkéntes, a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.

A kamarai regisztráció mellett éves kamarai hozzájárulást is kell fizetni, melynek határideje minden év március 31-e. A hozzájárulás összege 2016-ban is 5000 Ft.

A Kereskedelmi Kamarák bankszámlaszámait itt  nézheti meg!

A 2016. évi kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek 2016. január 1-én, illetve azt követően folyamatosan szünetelnek. Ha 2016. január 1-ét követően kezdi meg a tevékenység szüneteltetését, akkor a jogszabály értelmében az adott évre fizetési kötelezettsége van.

A kamarai törvény rendelkezése szerint minden gazdálkodó szervezet, a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni. A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változás-bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni.

A kötelező regisztrációt a kamarák is ellenőrzik, az egyéni és társas vállalkozások közhiteles nyilvántartásaiból kiindulva hivatalból is intézkedhetnek, ezekhez a nyilvántartásokhoz hozzáférési jogot biztosít a törvénymódosítás. Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet nem szerepel a kamarai nyilvántartásban, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. Ha a felszólítás eredménytelen marad, a területileg illetékes kamara hivatalból regisztrálja a vállalkozást, és intézkedik a kamarai hozzájárulás behajtásáról.

A kamarai nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. Az elektronikus regisztrációra, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg. A kamarák a törvény szerint 2012. június 1-jétől kötelesek biztosítani a nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosságát.

A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

Adózás rendjéről szóló törvény változásai 2016. január 1-től

2016. januártól az adózás rendjéről szóló törvény nem csak az adózói minősítésre vonatkozó új szabályokat léptette életbe. Nézzük át, hogy mely előírásoknál változott a törvény.

2016. január 1-től a jövedéki ügyintézők képviselhetik azokat a cégeket, melyekkel munka- vagy megbízási szerződéses jogviszonyban állnak.

Január 1-től az adóregisztrációs eljárásban vizsgált összeghatár 5 millió forintra, míg a legnagyobb adóteljesítményű adózóknál 10 millió forintra csökken.

Bővült viszont az adóregisztrációs eljárás során vizsgált személyi kör. A vizsgálat kiterjed a cégvezetőkre, valamint kft-k és zrt-k esetében valamennyi tagra abban az esetben, ha a társaságnak nincs 50 %-ot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségi befolyással rendelkező tagja.

Az adóhatóság januártól akkor is megtagadja az adószám kiadását, ha a vizsgált személyt a vezető tisztségviselői pozíciótól vagy az adott foglalkozástól eltiltották.

2016. január 1-től a köztartozásmentes adózói bázisban való szerepeléshez a feltételeknek a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján kell megfelelnie.

Az adóhatóság januártól az egyesített folyószámlát közteher nemenként vezeti. Az adózó januártól az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott összes köztehernemek között kérheti túlfizetésének átvezetését.

2016. január 1-től az adózás rendjéről szóló törvény szerinti valamennyi fizetési kedvezmény iránti kérelmet az állami adóhatóság (NAV) bírálja el.

A bevallások utólagos vizsgálata során a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók (pl. magánszemélyek, egyéni vállalkozók) esetében a végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot. Ezt a szabályozást akkor kell alkalmazni, ha az adózó eleget tesz az adóhatósággal szemben fennálló együttműködési kötelezettségének.

Abban az esetben, ha az adóellenőrzés során az EKÁER rendszerben fuvarozást végző személynél az adóhatóság nem állapít meg szabálysértést, nem kötelező a jegyzőkönyv készítése.

2016. január 1-e után csak a kockázatosnak minősített adózók végelszámolási eljárásában kötelező az ellenőrzés lefolytatása.

A cégbejegyzésre nem kötelezett adózóknál (pl. magánszemélyek, egyéni vállalkozók) a bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt azonnal nem szabhat ki bírságot, hanem először fel kell hívnia az adózót a kötelezettsége teljesítésére.

A mulasztási bírságra vonatkozó kedvezőbb szabályozás nem alkalmazható a bejelentés, a foglalkoztatotti bejelentés és az EKÁER rendszerhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén.

2016. január 1-től az adóhatóság nem szerepelteti az 1000 forintot el nem érő adótartozást valamint az 1000 forintot el nem érő adó visszatérítést sem utalja ki.

Megbízható adózó – kockázatos adózó II.

A 2016. január 1-től módosuló 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről új előírásként értelmezi az adózói minősítést.

Az adóhatóság és a vámhatóság a cégbejegyzésre kötelezett és áfaregisztrált adózókat negyedévente különböző ismérvek alapján minősíteni fogja.

Előző cikkünkben a megbízható adózói minősítésről beszéltünk. Most nézzük át együtt, mely vállalkozásokat minősít idén az adóhatóság kockázatos adózónak.

Kockázatos adózónak minősül a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt nem álló adózó, melynél az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

-         Szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétett listáján. Nagy összegű adóhiánynak minősül magánszemélyeknél a 10 millió, más adózónál a 100 millió forintot elérő tartozás.

-         Szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétett listáján.

-         Szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétett listáján.

-         Egy éven belül az adóhatóság ismételt üzletbezárás szankciót alkalmazta vele szemben.

A kockázatos adózó minősítés a minősítést követő 1 éven át fennáll.

Az adózó mentesülhet a kockázatos adózó minősítés alól, amennyiben a következő minősítésig a hátrányos besorolás okát megszünteti. Amennyiben a hátrányos besorolást be nem jelentett alkalmazott vagy üzletbezárás miatt kapta, egy évig „priuszos” adózó lesz!

Milyen hátrányos megkülönböztetésre számíthat a kockázatosnak minősített adózó?

-         Az általános forgalmi adó kiutalási határidő mindenképpen 75 nap.

-         Amennyiben az adózó az adóellenőrzés időszaka alatt kockázatos adózónak minősül, akkor az adóellenőrzés határideje automatikusan 60 nappal meghosszabbodik.

-         Utólagos ellenőrzés alkalmával a megállapított késedelmi pótlék a jegybanki alapkamat ötszöröse, ha a késedelmi pótlék megállapításakor az adózó kockázatos adózónak minősül.

-         Az állami adó- és vámhatóság az eljárásban köteles mulasztási- és adóbírságot kiszabni. A bírság összege nem lehet kisebb, mint az általános szabályok szerinti felső határ 50%-a.

-         A mulasztási bírság az általános szabályok szerinti felső határ 150%-a.